Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem II.
Mitől érték a szellemi érték? Mindig érték volt? Miért léteznek még mindig könyvtárak, ha van Google?
![](/image-view?type=ckeditor&filename=052d652589c84e2237731802457aae1e615da910.jpg)
A kutatásokat az segíti, ha támaszkodni lehet a korábbi eredményekre. Ehhez viszont az szükséges, hogy a forrásokat és a hivatkozásokat megfelelően rögzítsük.
Házi dolgozat, gyűjtőmunka, szakdolgozat, diplomamunka, doktori disszertáció. Mi a közös bennük? A mindent megelőző kutatómunka! Amelyből később összeáll az elkészült mű, a saját szellemi termékünk.
Nézzük meg dióhéjban, hogy is volt ez régen…
![](/image-view?type=ckeditor&filename=a500b8100556f2cbda59d7d415116ebc54de1c35.jpg)
A reneszánsz idején a szerzőknek már valamivel jobb volt a helyzetük. A szerencsésebbek elismertségre tehettek szert, viszont anyagi juttatást így sem remélhettek.
A nyomtatás megjelenése óriási áttörést hozott a sokszorosításban. Ekkor kezdett a szerzői jog fogalma is kialakulni.
Híres zenei műveknél és irodalmi alkotásoknál az is megfigyelhető volt, hogy tiszteletből használták fel egyes művek bizonyos részeit. Ekkor megengedett volt a plagizálás!
Térjünk vissza a jelenhez!
![](/image-view?type=ckeditor&filename=5f115c3a3ae3cc4b80cbb3e76cd861bbbc4d0a3d.jpg)
Mi nincs a Google-n? Tudományos publikációkat szolgáltató adatbázisok, amelyek a könyvtárak előfizetései révén érhetők csak el. Vagy olyan könyvek, folyóiratok, amelyek nem találhatók meg az interneten, mert még nem digitalizálták.
A témában további részletek olvashatók az alábbi tanulmányban:
Keresztfalviné Ilyés Renáta: Szellemi értékeink védelme és felhasználása: korszerű plágiumkeresés. Könyvtári Figyelő, 2014. 1. sz. 29-41.
2020.05.07.