140 éve született Franz Kafka (1883–1924) a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja
Életében kevés műve jelent meg: csak a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novellagyűjteményei, illetve külön történetek jelentek meg irodalmi lapokban, például Az átváltozás, de nem arattak komolyabb sikert. Kafka végrendeletében arra utasította Max Brod barátját és irodalmi hagyatékának kezelőjét, hogy égesse el befejezetlen műveit, valamint A per, A kastély és az Amerika regényeit. Brod azonban nem tette ezt, hanem kiadatta a műveket.
Munkássága nyomán alakult ki a „kafkai” kifejezés, ami olyan fogalmakra és helyzetekre illik, amik a műveiben, különösen A perben és Az átváltozásban előfordulókra emlékeztetnek. Ilyenek azok az esetek, amikor a bürokrácia legyőzi az embert, gyakran szürreális, rémálomszerű közegben, értelmetlenséget, tájékozódási zavart és tehetetlenséget előidézve. Egy kafkai helyzetben a szereplőknek általában nincs arra egyértelmű módjuk, hogy elmeneküljenek a labirintusszerű helyzetből.
A Franz Kafka-díjat 2001 óta ítéli oda a Franz Kafka Társaság és Prága városa minden évben. A díj elismeri az irodalom érdemeit: „humanista jellegét, hozzájárulását a kulturális, nemzeti, nyelvi és vallási toleranciához, pragmatikus, időtlen jellegét, általános emberi érvényességét, és jelenünkről szóló tanúságtételét és annak tovább örökítését”. Bárki lehet jelölt, földrajzi megkötés nélkül, csak az a feltétel, hogy éljen, és legalább egy művét cseh nyelven is kiadták. A díjazott 10 ezer dollárt, oklevelet és az író szobrának kicsinyített mását kapja. Az elmúlt évek során olyan neves írók kapták meg ezt a díjat, mint például Nádas Péter, Margaret Atwood, Murakami Haruki vagy Milan Kundera.
Számos adaptáció készült a műveiből. Legutóbb, 2022-ben a Vígszínház adaptálta színpadra A kastély című regényét. A színdarabot Bodó Viktor rendezte, a főszerepet pedig ifj. Vidnyánszky Attila játssza.