Április 2. – A meseírás napja és a gyermekkönyvek nemzetközi napja
Az évtizedekkel ezelőtt kiadott, könyvtárunkban is megtalálható, értékes könyvsorozat, a Népek meséi volt ennyire sokszínű és tartalmas válogatás. Ezúttal egy-egy nép mesekincse 3-5 mesével képviseli magát, mégsem érezhetjük kevésnek, hiszen a legjellemzőbb szereplők és helyszínek tűnnek fel bennük.
A kínai mesékben elénk lép egy okos tolvaj, hallunk végtelen meséről és varázsecsetről. A tibeti mesék elmondják két szomszéd történetét és ökrök tanúskodását. Ahogy a fülszövegben olvasható a „történetek furfang, lelemény, szorgalom és igazságosság uralta világot tárnak elénk.” Mongol, ujgur, koreai mesék után a japán őszibarack-fiú és a címadó A tigrissé vált mandarin olvasható a vietnámi mesékben. Hogy miért apró szemű a rizs? Megtudja, aki fellapozza a Naphegy Kiadó mesegyűjteményét.
De ami talán a legfontosabb, és mához szóló igazság, amely a koreai A mesék szellemei című történetben fogalmazódik meg, hogy ezek a szellemek nem titkolhatók el, minden élet bölcsességét és tanulságát át kell adni. A történeteket újra meg újra tovább kell mesélni.
A meséket magyar műfordítók dolgozták át, így Weöres Sándor, Rab Zsuzsa, Gergely Ágnes fordításait olvashatjuk többek között. Láng Anna a mesék egy-egy szimbólumát, szereplőjét kiemelve teremti meg a könyv különleges hangulatát.
Tóth Emese (összeáll. és szerk.): Távol-keleti mesék: a tigrissé vált mandarin és más történetek
Budapest, Naphegy Kiadó, 2020. 126 p.
Raktári jelzet: 859842