Dr. Lux Kálmán: A budai várpalota Mátyás király korában

Lux Kálmán (1880-1961) építész, restaurátor 1920-ban, magánkiadásban jelentette meg a budai Várhegyen végzett ásatások eredményeit összegző, a középkori királyi vár palotáinak és templomainak rekonstrukcióit megjelentető A budai várpalota Mátyás király korában című albumát, amely nyomon követi a Magyar Királyság fénykorában emelt összes középkori épület budavári együttesének történetét IV. Béla kezdeti építkezéseitől az Anjouk és Zsigmond király nagyszabású fejlesztésein át, Hunyadi Mátyás igényes, és a saját ideje szerint nagyon korszerű átépítő munkáival bezárólag.

A szerző minden, a 20. század elején a rendelkezésére álló forrást felhasznált, hogy a várról a legjobb tudása szerinti hiteles képet adhassa. A Schedel-féle világkrónika 1470-es metszetét tekinti a legkorábbi, viszonylag pontos ábrázolásnak, ezt követően a többi, hitelesnek tekinthető ábra szakértői értelmezését is a közönség rendelkezésére bocsájtja. Lux nem elégedett meg a Várhegy főbb épületei által alkotott látkép megidézésével, de az egykori építészeti elemek, és kisebb műalkotások rekonstrukciójára is kitér. Az ünnepélyes megjelenésű kiadvány színes mellékletei között így kiemelhető az a díszkapu, amit a budavári középkori maradványok kiásása során feltárt három épülettöredék alapján rajzolt.

Lux Kálmán, miután befejezte a középkori Várhegy alaprajzának, és egyes épületeinek az elvi ismertetését, virtuális idegenvezetésben részesíti olvasóit. Itt gondolatban bejárhatják Buda zegzugos középkori utcáit, s mintegy újra felfedezhetik a már ismertetett, de sajnos azóta elveszett épületeket. Külön figyelemben részesíti Hunyadi Mátyásnak a 15. század végén megrendelt, akkor Európában rendkívül frissnek számító reneszánsz stílusú építkezéseit, melyek között az Aula Marmorea, a márványvilla elvi rekonstruálására is tesz egy bátor kísérletet. Lux megítélése szerint Mátyás márványvillájának térben és időben legközelebbi, máig fennmaradt rokona a prágai Belvedere palota.

Lux Kálmán fent ismertetett munkájának kiemelkedő minőségét, és hazafias témáját a trianoni katasztrófát átélt magyar értelmiség nagy megbecsüléssel fogadta. A Magyar Mérnök- és Építészegylet aranyéremmel tüntette ki. A mű elérhető könyvtárunkban az eredeti, 1920-as kiadásban, de az 1922-es, és az olasz nyelvű változata is látogatóink rendelkezésére áll.


VIII. melléklet. A budai várpalota Mátyás király korában délkeletről, a mai Fővámház területéről nézve. (Lux. 1922)


V. melléklet. A budai várpalota Mátyás király korában északnyugatról, a mai Szent György-térről nézve. (Lux. 1922)