Tűű Lászlóné (1930. augusztus 20. – 2013. május 21.)
5 évvel ezelőtt ezen a napon (május 21.) hunyt el Tűű Lászlóné statisztikus.
1948-tól a PPTE Jogi Karának hallgatója volt, két évig a nappali, két évig az esti tagozaton. Itt Varga Istvántól tanulta a statisztikát, szakdolgozatát pedig Theiss Edéhez írta. 1957-ben avatták jogi doktorrá. Szakmai ismereteinek bővítésére 1951-ben iparstatisztikai, 1954-ben felsőfokú statisztikai oklevelet szerzett.
1954-ben mérlegképes könyvelői, 1962-ben okleveles könyvvizsgáló vizsgát tett. 1958-ban német, 1966-ban orosz, 1972-ben angol nyelvből szerzett nyelvvizsgát. 1950 és 1985 között a KSH iparstatisztikai főosztályán dolgozott. 1963-tól 1985-ig ennek általános, utóbb módszertani és elemzési osztályát vezette. Ezt követően tíz évig nyugdíjas szakértőként főként módszertani feladatokat látott el.
Újjáalakulásától tagja volt az MST-nek. 1993-ban az ISI tagjává választották. 1953-ban Szocialista Munkáért Érdeméremmel, 1963-ban és 1973-ban Kiváló Dolgozó jelvénnyel, 1967-ben és 1981-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, 1984-ben Április Negyedike Érdemrenddel tüntették ki. 1977-ben tanácsosi címet kapott. 1988-ban elnyerte a Fényes Elek-emlékérmet. Szakmai munkássága az ipari termelő szervezetek statisztikai célú felmérésére és elemzésére összpontosult. Irányította a vállalatok adatszolgáltatásának szakmai hátterét, felügyelte az ipari termelői és az anyagárindexek számításának módszertanát. Vezetésével állították össze a termékcsoportok tartalmi meghatározásait; az 1960-as évek második felében ő felelt az ITJ statisztikai nómenklatúra összeállításáért. 1971-gyel kezdődően irányító szerepe volt a KSH iparstatisztikai adatbázisa, az I-STAR és a kapcsolódó nómenklatúrák számítógépes hátterének kialakításában és rendszeres karbantartásában. 1979-től 1987-ig a magyar hivatalos statisztika képviseletében közreműködött a nemzetközi tevékenységi (ISIC, NACE) és termékosztályozások (CPC, PRODCOM) kidolgozásában az ENSZ Statisztikai Hivatala és az Eurostat közös munkacsoportjának tagjaként. Az 1990-es években közreműködött a hazai ágazati rendszer, a TEÁOR átdolgozásában az EU egységes osztályozásának megfelelően, és irányította az ipari termékosztályozás harmonizálását a PRODCOM követelményei szerint.
Tanulmányaiban foglalkozott többek között az ipari termelői árak, keresetek és foglalkoztatottság alakulásával. Az ipari termelés koncentrációjának méréséről 1978-ban megjelentetett munkája a téma addigi legrészletesebb hazai módszertani és bibliográfiai összefoglalója volt. Négy könyvet írt, részt vett a KSH tájékoztatóinak és módszertani kiadványsorozatainak szerkesztésében. Közel százkilencven cikke, ebből több mint százharminc szakirodalmi ismertetője jelent meg a Statisztikai Szemlében. A Gazdaság és Statisztika című folyóirat állandó szerzői közé tartozott. Az ISI konferenciáin két alkalommal, Pekingben és Helsinkiben tartott előadást.
Aktívan sportolt, túrázott; 1959-től huszonhat évig működött a Statisztika Petőfi Sport Club
vezetőségének tagjaként, és főszerkesztette a klub 1932-től 1982-ig végzett tevékenységét bemutató emlékkönyvet.
Forrás: Nádudvari Zoltán: Tűű Lászlóné. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 719-720. p.
1954-ben mérlegképes könyvelői, 1962-ben okleveles könyvvizsgáló vizsgát tett. 1958-ban német, 1966-ban orosz, 1972-ben angol nyelvből szerzett nyelvvizsgát. 1950 és 1985 között a KSH iparstatisztikai főosztályán dolgozott. 1963-tól 1985-ig ennek általános, utóbb módszertani és elemzési osztályát vezette. Ezt követően tíz évig nyugdíjas szakértőként főként módszertani feladatokat látott el.
Újjáalakulásától tagja volt az MST-nek. 1993-ban az ISI tagjává választották. 1953-ban Szocialista Munkáért Érdeméremmel, 1963-ban és 1973-ban Kiváló Dolgozó jelvénnyel, 1967-ben és 1981-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, 1984-ben Április Negyedike Érdemrenddel tüntették ki. 1977-ben tanácsosi címet kapott. 1988-ban elnyerte a Fényes Elek-emlékérmet. Szakmai munkássága az ipari termelő szervezetek statisztikai célú felmérésére és elemzésére összpontosult. Irányította a vállalatok adatszolgáltatásának szakmai hátterét, felügyelte az ipari termelői és az anyagárindexek számításának módszertanát. Vezetésével állították össze a termékcsoportok tartalmi meghatározásait; az 1960-as évek második felében ő felelt az ITJ statisztikai nómenklatúra összeállításáért. 1971-gyel kezdődően irányító szerepe volt a KSH iparstatisztikai adatbázisa, az I-STAR és a kapcsolódó nómenklatúrák számítógépes hátterének kialakításában és rendszeres karbantartásában. 1979-től 1987-ig a magyar hivatalos statisztika képviseletében közreműködött a nemzetközi tevékenységi (ISIC, NACE) és termékosztályozások (CPC, PRODCOM) kidolgozásában az ENSZ Statisztikai Hivatala és az Eurostat közös munkacsoportjának tagjaként. Az 1990-es években közreműködött a hazai ágazati rendszer, a TEÁOR átdolgozásában az EU egységes osztályozásának megfelelően, és irányította az ipari termékosztályozás harmonizálását a PRODCOM követelményei szerint.Tanulmányaiban foglalkozott többek között az ipari termelői árak, keresetek és foglalkoztatottság alakulásával. Az ipari termelés koncentrációjának méréséről 1978-ban megjelentetett munkája a téma addigi legrészletesebb hazai módszertani és bibliográfiai összefoglalója volt. Négy könyvet írt, részt vett a KSH tájékoztatóinak és módszertani kiadványsorozatainak szerkesztésében. Közel százkilencven cikke, ebből több mint százharminc szakirodalmi ismertetője jelent meg a Statisztikai Szemlében. A Gazdaság és Statisztika című folyóirat állandó szerzői közé tartozott. Az ISI konferenciáin két alkalommal, Pekingben és Helsinkiben tartott előadást.
Aktívan sportolt, túrázott; 1959-től huszonhat évig működött a Statisztika Petőfi Sport Club
vezetőségének tagjaként, és főszerkesztette a klub 1932-től 1982-ig végzett tevékenységét bemutató emlékkönyvet.
Forrás: Nádudvari Zoltán: Tűű Lászlóné. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 719-720. p.
2018.05.21.
