Bánk bán. Eredeti szöveg és mai magyar prózai fordítás; eredeti szöveggond., ford., jegyz. Nádasdy Ádám
Bánk bán. Eredeti szöveg és mai magyar prózai fordítás; eredeti szöveggond., ford., jegyz. Nádasdy Ádám
Budapest, Magvető, 2019. 325 p.
Raktári jelzet: 661657
2019-ben Nádasdy Ádám mai magyar nyelvre átültette prózában a Bánk bán eredeti szövegét, és ezt az eredetivel együtt közli. „A Bánk bán nyelve (…) a maga korában sem aratott osztatlan sikert. Már akkor régiesnek hatott, helyenként – épp a verselés miatt – mesterkéltnek, mondatai olykor döcögősnek. Arany János az olvasás során talált számára is érthetetlen fordulatokat, Vörösmarty a színházban ülve nem értett meg minden drámai helyzetet. (…)
Nádasdy Ádám figyelme mindenre kiterjed. Lefordítja az elavult szavakat éppúgy, mint azokat, amelyek jelentésváltozáson estek át. Kicserél toldalékokat. Betold szavakat oda, ahova mai nyelvérzékünk szerint kell. Átalakít mondatokat, cseréli az írásjeleket – mindezt azért, hogy az eredetihez minél közelebb álló, de mai olvasó számára olvasható, érthető szöveg álljon rendelkezésre. Alázatos munka ez – mint minden fordítás. Nem tesz mást, mint amit minden fordító: a szöveg ismeretében minél hívebben egy másik (itt most: mai) nyelvre ültetni az eredeti szöveget. Itt még csak nem is kell minden szót vagy mondatot. Amit lehet, Nádasdy meghagy – így például a szállóigévé lett „Nincs a teremtésben vesztes, csak én” mondatot, de sok-sok más helyen is megőrzi azt, ami nyelvérzéke szerint ma is érthető.” – írta recenziójában Schiller Mariann, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyar–angol tanára.
(Szöveg forrása: revizoronline.com)Nádasdy Ádám figyelme mindenre kiterjed. Lefordítja az elavult szavakat éppúgy, mint azokat, amelyek jelentésváltozáson estek át. Kicserél toldalékokat. Betold szavakat oda, ahova mai nyelvérzékünk szerint kell. Átalakít mondatokat, cseréli az írásjeleket – mindezt azért, hogy az eredetihez minél közelebb álló, de mai olvasó számára olvasható, érthető szöveg álljon rendelkezésre. Alázatos munka ez – mint minden fordítás. Nem tesz mást, mint amit minden fordító: a szöveg ismeretében minél hívebben egy másik (itt most: mai) nyelvre ültetni az eredeti szöveget. Itt még csak nem is kell minden szót vagy mondatot. Amit lehet, Nádasdy meghagy – így például a szállóigévé lett „Nincs a teremtésben vesztes, csak én” mondatot, de sok-sok más helyen is megőrzi azt, ami nyelvérzéke szerint ma is érthető.” – írta recenziójában Schiller Mariann, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyar–angol tanára.
A könyvtárban itt található.
2020.11.15.
