Konkoly-Thege Gyula (1876–1942) statisztikus, a KSH elnöke
80 éve hunyt el Konkoly-Thege Gyula (1876–1942) statisztikus, a KSH elnöke, az MTA levelező tagja.
Egyetemi tanulmányait a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen kezdte, ott szerzett matematikai ismereteit statisztikusi munkásságában hasznosította. Később átiratkozott a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemre, ahol 1907-ben államtudományi vizsgát tett, majd 1926-ban közgazdasági doktori oklevelet szerzett.
Pályafutását 1898-ban a KSH gyakornokaként kezdte. 1899-ben statisztikai szakvizsgát tett. Előléptetései révén 1907-ben már főtisztként vett részt a statisztikai évkönyvek szerkesztésében. 1912-től miniszteri fogalmazó volt. 1914 elején a választókerületi beosztással kapcsolatos statisztikai feldolgozásokat végezte, ezután külkereskedelmi statisztikával foglalkozott. 1921 és 1926 között a KSH mezőgazdasági osztályát vezette. 1926. október 6-ától aligazgató, majd 1929-től a hivatal alelnöke volt. 1936. június 30-án kinevezték a KSH elnökévé, amely minőségében 1937. december 31-én államtitkári címet kapott. 1939. április 23-án vonult nyugállományba. Részt vett a választójogi reformok statisztikai megalapozásában. Újjászervezte és vezette a mezőgazdasági statisztikai munkálatokat.
Fő kutatási területe az agrárstatisztika és a konjunktúrastatisztika volt. Első szakirodalmi munkái a mezőgazdasági termeléssel és az agrártermékek külforgalmával kapcsolatosak. Tudományos hírnevét az 1922-ben kidolgozott reform és az 1935. évi mezőgazdasági üzemi összeírás alapozta meg. Munkássága nemzetközi elismertségét jelzi, hogy részben az ő tervei alapján dolgozták ki az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét. Módszertani javaslatait a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936-os és 1937-es római ülésszakán vitatták meg. A Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) 1938-ban választotta tagjai közé.
1937-től 1940-ig a Magyar Statisztikai Társaság elnöke: ő kezdeményezte a Társaság által a nemzeti jövedelem és adóstatisztika problémáinak megvitatására rendezett szakértekezletet. Utolsó éveit a tudományos munkának szentelte.
1942. december 6-án hunyt el.
Szöveg forrása: Rettich Béla: Konkoly-Thege Gyula. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 403–404. p.
Kép forrása: ksh.hu
Fő kutatási területe az agrárstatisztika és a konjunktúrastatisztika volt. Első szakirodalmi munkái a mezőgazdasági termeléssel és az agrártermékek külforgalmával kapcsolatosak. Tudományos hírnevét az 1922-ben kidolgozott reform és az 1935. évi mezőgazdasági üzemi összeírás alapozta meg. Munkássága nemzetközi elismertségét jelzi, hogy részben az ő tervei alapján dolgozták ki az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét. Módszertani javaslatait a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936-os és 1937-es római ülésszakán vitatták meg. A Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) 1938-ban választotta tagjai közé.
1937-től 1940-ig a Magyar Statisztikai Társaság elnöke: ő kezdeményezte a Társaság által a nemzeti jövedelem és adóstatisztika problémáinak megvitatására rendezett szakértekezletet. Utolsó éveit a tudományos munkának szentelte.
1942. december 6-án hunyt el.
Szöveg forrása: Rettich Béla: Konkoly-Thege Gyula. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 403–404. p.
Kép forrása: ksh.hu
2022.12.06.
