120 éve született Illyés Gyula (1902–1983) Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő
Illyés Gyula első verse 1920. december 22-én jelent meg – névtelenül – a Népszavában. 1923-ban kezdett rendszeresen publikálni (Ék, Ma, Magyar Írás). Az Illés helyett 1925-től az Illyés vezetéknevet használta, hogy családjának ne okozhasson kellemetlenséget baloldalisága, 1933-tól hivatalosan is ez a neve.
A Nyugatban 1927 novemberében jelent meg első írása, egy könyvkritika: Duhamel Oroszországban címen. 1928-ban első verseskötetét, a Nehéz földet is a Nyugat adta ki. Néhány év alatt nemzedékének egyik legelismertebb alkotójává vált. 1933-tól a népi írók mozgalmának egyik vezető személyisége. 1937-től a Nyugat társszerkesztője, annak megszűnte után a Magyar Csillag szerkesztője (1941–1944). A német megszállás után vidéken és a fővárosban bujkált.
Verseiben és prózai munkáiban leginkább a magyarság sorsproblémáival foglalkozott. A Puszták népe (1936) és a Magyarok (1938) című művei hangjukban és műfajukban egyaránt újszerű alkotások. Petőfi című művében sikerrel egyesítette a regény és az esszé sajátosságait.
Aktívan részt vett a politikában: 1937-ben a Márciusi Front szellemi és politikai mozgalom egyik alapítója, majd 1945 tavaszától részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, 1948-ban lemondott.
1946 nyarán megszervezte a Magyar Népi Művelődési Intézetet. 1946 és 1949 között a Válasz szerkesztője. 1946 és 1948 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A Rákosi-korban igyekezett visszavonultan élni. 1956 októberének legnagyobb hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról megjelenése. A Kádár-kor kezdeti éveiben is visszavonultan élt. 1961-től rendszeresen jelentek meg művei, 1969-ben megindult életmű-sorozata, amelynek 22 kötete jelent meg 1986-ig.
A szöveg és kép forrása: pim.hu
Verseiben és prózai munkáiban leginkább a magyarság sorsproblémáival foglalkozott. A Puszták népe (1936) és a Magyarok (1938) című művei hangjukban és műfajukban egyaránt újszerű alkotások. Petőfi című művében sikerrel egyesítette a regény és az esszé sajátosságait.
Aktívan részt vett a politikában: 1937-ben a Márciusi Front szellemi és politikai mozgalom egyik alapítója, majd 1945 tavaszától részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, 1948-ban lemondott.
1946 nyarán megszervezte a Magyar Népi Művelődési Intézetet. 1946 és 1949 között a Válasz szerkesztője. 1946 és 1948 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A Rákosi-korban igyekezett visszavonultan élni. 1956 októberének legnagyobb hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról megjelenése. A Kádár-kor kezdeti éveiben is visszavonultan élt. 1961-től rendszeresen jelentek meg művei, 1969-ben megindult életmű-sorozata, amelynek 22 kötete jelent meg 1986-ig.
A szöveg és kép forrása: pim.hu
2022.11.02.