A tudomány hazai művelői között ő volt az első, aki a tágabb értelemben vett magyar közgazdaság-tudomány fejlődését korszerű tudománytörténeti és tudományelméleti szempontok szerint vizsgálta. Munkásságát az a törekvés is jellemezte, hogy egyensúlyt alakítson ki a közéleti politikai és tudományos tevékenysége között, hogy minél hatékonyabban működhessen a társadalmi haladás és a tudomány fejlesztésének szolgálatában. A korszak statisztikatudományának – Schwartner Márton műve óta – nagy hiányossága volt egy kizárólag Magyarországról készített átfogó statisztikai munka, amely képet adhatott volna az ország állapotáról. A forradalom bukása után azonban politikailag lehetetlenné vált egy ilyen mű elkészítése. A realitásokat felismerve úgy döntött, hogy az összbirodalomról készít átfogó statisztikai művet (Az ausztriai birodalom statisztikája, különös tekintettel Magyarországra), amelyben tárgyalja Magyarországot is. Az osztrák birodalom statisztikai adatait elemző, nemzetközi összehasonlító adatsorokat is tartalmazó művében elsőként alkalmazta a magyar szakirodalomban a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon fogalmát. Műve gazdaságstatisztikai fejezeteiben több módszertani újítást alkalmazott, kiszámította például az agrárnépsűrűséget, és bevezette a rozsegyenmérő fogalmát, ami lehetővé tette a birodalom egyes részei gabonatermelésének összehasonlítását. Legfontosabb eredménye azonban az egyes termelési ágakban előállított termékek pénzbeli értékének megadása és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának, illetve az össznemzeti termelés értékének kiszámítása volt. A birodalom egészére vonatkozó számításai közgazdasági és módszertani szempontból egyaránt úttörő jelentőségűek voltak.
Második nagyobb munkája (Theorie und Geschichte der Nationalökonomie), amely a nemzetgazdaság elméletével és történetével foglalkozik két kötetben, hatalmas sikert aratott és azonnal nemzetközi elismertséget szerzett a fiatal tudósnak. Művének jelentőségét az adja, hogy tárgyalta Hermann Heinrich Gossen munkásságát, és elsőként mutatott rá Richard Cantillon igazi jelentőségére.
Kimagasló fontosságú műve az 1868-ban megjelent könyve (A nemzetgazdasági eszmék fejődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon), amely mindmáig az egyetlen szisztematikus magyar közgazdasági eszmetörténeti feldolgozás. Munkája művelődéstörténeti és közjogi forrás is, amelynek külön értéket ad, hogy milyen nehézségek árán volt lehetséges az anyaggyűjtés hozzá.
Forrás: Derzsy Márk – Rózsa Dávid: Kautz Gyula. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 358–360. p.
