December 1. – A magyar rádiózás napja
A magyar rádiózás napját 1925 óta december 1-jén, a folyamatos magyar rádiósugárzás évfordulóján tartják.
(Kép: pixabay.com)
A néhány hónapja – a könyvtár és a KSH közös kiadásában – megjelent, A számontartott nemzet című kiadvány Kőrös Ákos által írt, A közlekedési, a postai és a távközlési infrastruktúra című fejezetében is olvashatunk a hazai rádiózással kapcsolatos adatokról. A távbeszélő- és a rádióhálózat alfejezetből megtudhatjuk, hogy a budapesti főposta épületében 1924-ben hozták létre a rádió-üzemközpontot, amelynek feladatául az ország rádióforgalmának egy központból történő koordinálását, illetve az adó- és vevőállomások üzemének optimalizálását szánták. Az üzemközpont létesítésével egyidejűleg, annak irányítása alatt kezdte meg működését egy-egy adó-vevő berendezés Székesfehérváron és Tárnokon, így az országban már öt adóberendezés (három Csepelen, kettő Székesfehérváron) és tizenkét vevőberendezés (öt Budapesten, négy Tárnokon, kettő a rádió-üzemközpontban és egy a mátyásföldi repülőtéren) üzemelt. Az üzemközpont működésének első évében 127 047, az azt követő évben már 231 698 táviratot kezelt.
A rendszeres rádióadás megindulását jogi alapon az 1925. november 10-ei rádiórendelet szolgáltatta. A rádióadás technikai hátterét (erősítők, stúdiók és adóállomások műszaki berendezései) a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette.
1925. december 1-jén délután 5 órakor felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt-t. Még ezen a napon este 8 órakor indult meg a folyamatos rádiós műsorsugárzás avatóünnepséggel, majd hangversennyel. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül szólt a hallgatókhoz a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból magyar, angol és francia nyelven. Az alábbi szöveg hangzott el: „A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”
A műsort a csepeli szikratávíró állomás Telefunken gyártmányú 2 kW teljesítményű adója sugározta, ekkor a rádióadás heti 50 óra volt. A Rádióhírmondó 1925-ös stúdiója ma a Benczúr utcai Postamúzeumban tekinthető meg.
Érdekesség, hogy a magyar rádiózás elindulásának az LGT együttes 1977-ben megjelent „A rádió” c. dalában állított emléket.
2009 óta érhető el Kollár Ernő virtuális rádiómúzeuma, amely a rádiózás iránt érdeklődők, valamint a rádiókészülékek gyűjtésével foglalkozó emberek számára egyaránt hasznos információkat nyújthat.
A rendszeres rádióadás megindulását jogi alapon az 1925. november 10-ei rádiórendelet szolgáltatta. A rádióadás technikai hátterét (erősítők, stúdiók és adóállomások műszaki berendezései) a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette.
1925. december 1-jén délután 5 órakor felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt-t. Még ezen a napon este 8 órakor indult meg a folyamatos rádiós műsorsugárzás avatóünnepséggel, majd hangversennyel. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül szólt a hallgatókhoz a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból magyar, angol és francia nyelven. Az alábbi szöveg hangzott el: „A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”
A műsort a csepeli szikratávíró állomás Telefunken gyártmányú 2 kW teljesítményű adója sugározta, ekkor a rádióadás heti 50 óra volt. A Rádióhírmondó 1925-ös stúdiója ma a Benczúr utcai Postamúzeumban tekinthető meg.
Érdekesség, hogy a magyar rádiózás elindulásának az LGT együttes 1977-ben megjelent „A rádió” c. dalában állított emléket.
2009 óta érhető el Kollár Ernő virtuális rádiómúzeuma, amely a rádiózás iránt érdeklődők, valamint a rádiókészülékek gyűjtésével foglalkozó emberek számára egyaránt hasznos információkat nyújthat.
2020.12.01.