Horváth Mihály (1728. szeptember 29. – 1810. március 9.)
290 évvel ezelőtt (szeptember 29.) született Horváth Mihály teológus, történész, költő, egyetemi tanár.
1744-ben lépett be a jezsuita rendbe. 1766-tól a győri gimnázium tanáraként működött, később Nagyszombatban biblikumot és dogmatikát tanított. 1768-ban elhagyta a jezsuita rendet, és átvette a regelsbrunni plébánia vezetését.
1774-től a budai egyetem teológiai karán szónoklattant és lelkipásztorkodást oktatott, 1780– 1781-ben a kar dékánja volt. 1784-ben a teológiai karral együtt Pozsonyba költözött és továbbra is lelkipásztorkodást adott elő. 1786-ban a pozsonyi kar egyidejű fenntartása mellett Pesten is helyreállították a hittudományi kart, de Horváth korábbi tanári állását megtartva Pozsonyban maradt. A hittudományi kar megszüntetését követően 1790-ben grabai címzetes prépost lett, élete hátralévő részét Pozsonyban töltötte.
1774-től a budai egyetem teológiai karán szónoklattant és lelkipásztorkodást oktatott, 1780– 1781-ben a kar dékánja volt. 1784-ben a teológiai karral együtt Pozsonyba költözött és továbbra is lelkipásztorkodást adott elő. 1786-ban a pozsonyi kar egyidejű fenntartása mellett Pesten is helyreállították a hittudományi kart, de Horváth korábbi tanári állását megtartva Pozsonyban maradt. A hittudományi kar megszüntetését követően 1790-ben grabai címzetes prépost lett, élete hátralévő részét Pozsonyban töltötte.
Széles körű irodalmi munkásságot fejtett ki, latin verseket, teológiai, történeti és államtudományi műveket írt, illetve fordított. Érdeklődése az 1790-es években fordult a statisztika felé. Historia Hungariae politica című munkájához írott függelékkötetének címében a statisztika kifejezés még csak általánosságban, az államtudomány megfelelőjeként szerepelt. Statistices Regni Hungariae et Partium eidem annexarum című könyvében azonban már valóban kísérletet tett a korabeli leíró statisztika szempontjainak integrálására. Ennek ellenére már Schwartner Márton erősen kritizálta a művet, amelyet az utókor sem tekint statisztikai munkának, mivel Magyarország földrajzi és politikai leírása mellett főleg közjogi kérdéseket tárgyal, a népesség és egyéb erőforrások bemutatásának pedig kevesebb figyelmet szentel. Könyvének 1802-ben megjelent és átdolgozott második kiadása Schwartner hatása alatt született, de sem elméleti alapozottságában, sem a téma feldolgozásában nem közelíti meg azt. Munkája a statisztikát mint az állam szisztémáját definiálja, s ennek megfelelően a kifejtés során is az államigazgatás bemutatására helyezi a hangsúlyt, bár tény, hogy ez a munka a korábbinál már több statisztikai adatot tartalmaz. A XIX. század első felében az egyetem jogi karán a statisztika hivatalos tankönyveként használták.
Forrás: Mészáros Balázs: Horváth Mihály. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 317. p.
2018.09.29.