Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjjelt nevezik Magyarországon.
Az ünnep pogány eredetű, ma már főleg Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.
A nyári éjszakai álom, a Szentivánéji álom William Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéka, egy fantasztikus és lenyűgöző légkörbe merített komédia, amely érzelmeket és csodát vált ki. A mű Szent Iván éjjelén, a nyári napfordulókor játszódik egy Athénhoz közeli erdőben. Tündérek, a királyi pár, polgári ifjú szerelmesek és athéni kézművesek keverednek össze egy bolondos éjszaka játékos bonyodalmaiban. A népi képzelet szülte tündérvilág, a mesteremberek bohókás előadása és az athéni fiatalok szerelmes kergetőzése a szerelem szépségét ábrázolja.