Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem IV.

Nézzük meg közelebbről mit is nevez a szakirodalom plágiumnak, és miért is olyan fontos a szerzői jog terén. Mi áll a szakemberek szerint a plagizálás lélektani hátterében? A plagizálásnak tíz fajtája van, melyek ezek? Mit tudnak a plágiumkereső rendszerek? A publikálásban nyújthat-e az ismertség védelmet? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat a Jó tudni! sorozat újabb bejegyzésében.

A plágium elleni küzdelem a szerzői jogi kérdések mellett komoly minőségbiztosítási lépések sorozata. "Idegen tollakkal csak ékeskedni lehet, repülni nem." – mondta Király Dezső, 1975-ben elhunyt magyar színészünk. „Más tollával ékeskedni” – mondja a magyar, olyasmivel büszkélkedni, ami nem a sajátja, olvasható a Wikiszótár oldalán.

A plágiummal komolyabban foglalkozó cégek, szolgáltatások viszont ennél sokkalta részletesebben foglalkoznak a témával. Külföldön már régóta, de már hazánkban is egyre több példa, kezdeményezés szól erről.

A Turnitin.com az egyik legnagyobb plágiumkereséssel foglalkozó szolgáltatást működteti. Kérdőíves felmérésük után az alábbi plágiumkategóriákat határozták meg. A felmérés középiskolai és a felsőoktatásban oktató tanárok bevonásával történt.

Íme a plágium 10 fajtája:

Klón – Más munkájának szó szerinti, teljes terjedelmű átvétele, saját név alatt.
CTRL-C – Egyetlen forrás valamely meghatározó szövegrészletének felhasználása átalakítás nélkül.
Keresés és csere – Kulcsszavak és mondatok módosításával a forrás valamely lényegi részének átemelése a saját dokumentumba.
Remix – Részletek kiemelése különböző anyagokból úgy, hogy végül azok tökéletesen illeszkedjenek egymáshoz a saját írásban.
Újrahasznosítás – Önplagizálás. Saját korábbi munka tartalmának nagymértékű felhasználása egy újabb anyagban, a hivatkozás megjelölése nélkül.
Hibrid – Helyesen idézett forrásokból származó részletek keverése hivatkozás nélküli szövegmásolatokkal.
Vegyes – Olyan írás, amely több különböző forrás másolt anyagait mutatja be, pontos hivatkozások nélkül.
„404 hiba” – Hivatkozás, mely nem létező forrásra utal vagy pontatlan meghatározást tartalmaz. Az elnevezés a weben szokásos „oldal nem található” hibakódra utal.
Aggregátum – Megfelelő hivatkozások használatával megírt dokumentum, amely nem tartalmaz érdemi saját munkát.
„Re-Tweet” – Olyan anyag, amely bár pontos hivatkozásokkal bír, de tartalma túlságosan hasonlít az eredeti szöveg szóhasználatára vagy struktúrájára. Az elnevezés utalás a népszerű mikro-blog szolgáltatás, a twitter.com oldalán használatos üzenet továbbküldési lehetőségre, amelyben megjelölhető, korábban kitől érkezett hozzánk a megjegyzés.

A témában további részletek olvashatók az alábbi tanulmányban:
Keresztfalviné Ilyés Renáta: Szellemi értékeink védelme és felhasználása: korszerű plágiumkeresés. Könyvtári Figyelő, 2014. 1. sz. 29-41.

Egyéb hivatkozások:
citatum.hu
wiktionary.org

Plagizálás kontra pszichológia
Blogbejegyzésünkben szeretnénk még arra is kitérni, hogy milyen pszichológiai vonatkozásai vannak a plagizálásnak. Ehhez Hadadi Ágnes pszichológus izgalmas írását ajánljuk, amely a mindsetpszichologia oldalán jelent meg. A szerző elnyerte 2017-ben az Új Nemzeti Kiválóság Ösztöndíját és 2019-ben BME-GTK Kar Kiváló Hallgatójának elismerését.

A cikk foglalkozik a plagizálás szituációs és személyi jellemzőivel, azzal, hogy mi lehet a csalás mozgatórugója. Hogyan függhet össze az időszűke, a szakmai előmenetel, a versengésre való hajlam és az etikai háttér a plagizálás elkövetésével.

Az írásból az is megtudható, hogy bár számos kutatás foglalkozik a témával, mégsem lehet egységes megállapításokat tenni arra vonatkozóan, hogy kire jellemző inkább a plagizálás. Kiemelnénk egy részletet a cikkből, amely összefoglalja, hogy miért is kell, és érdemes hivatkoznunk. Hadadi Ágnes tollából tehát:

„Akár dolgozatról, akár cikkről van szó, lényeges, hogy minden esetben jelöljük, kiktől származnak azok az információk, melyeket megjelenítünk: ezzel egyrészt tiszteljük a kutató fáradozásit és eredményeit, másrészt biztosítjuk az olvasókat, hogy az általunk közölt információk hitelesek. Nem utolsósorban pedig magunkat védjük. Mondhatjuk úgy is, hogy a szakirodalom adja a bélést, mely önmagában nem kész, erre kerül a „huzat”, ami a szakirodalom alapján az adott témával kapcsolatos saját interpretációnk, így tükrözve gondolatainkat és személyiségünket is.”

Kép forrása: pixabay.com

2020.05.21.