Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem V.
Milyen plágiumvizsgáló módszerek léteznek? Melyiket érdemes ismerni? Mire lehet használni? Milyen hazai fejlesztésekről érdemes tudni? A Google találatai mennyiben segítenek a felkutatásban? Bepillantás a tudományos keresők világába. Minikörkép határon innen és túlról.
Ki ne szeretné tudni, hogy vajon felhasználták-e már valahol a saját blogján, weboldalán található információkat. A többség ilyen célból veszi igénybe a Google keresőjét, amelynek az első találatai sokak számára megoldást jelentenek, pedig ebben nem segít. A plágiumkeresésben nem mérvadó ez az információ, mert szinte csak a keresőoptimalizálási eszközöket használó oldalakat mutatja meg (Search Engine Optimization, röviden SEO).
Akkor hová fordulhatunk? A legfontosabb, hogy meglegyen a technikai háttér, ami a korábban már feldolgozott anyagok adatbázisát jelenti. Ezek működtetéséhez, fenntartásához komoly anyagi háttér szükséges, például ezért fizetősek a tudományos publikációs forrásokat gyűjtő oldalak szolgáltatásai. Találunk ingyenesek lehetőségeket is, de ezek kevéssé eredményesek, mert csak az általános keresőmotorokat használják forrásként, és például a Google a ritkán hivatkozott oldalakat alig veszi figyelembe, így torzul a végeredmény.
Több komoly plágiumkereső létezik. Az ingyenesen elérhetők közül egyet emelnénk ki, amely talán a legnagyobb, a Viper. Adatbázisában több mint 10 milliárd forrásdokumentum található, azonban a tudományos összetételük nem ismert. A vizsgálandó dokumentumnak nincs méretbeli határa.
A Turnitin-ről már korábban esett szó, hiszen az ő felmérésük alapján tipizáljuk a plágiumfajtákat. Az alkalmazásról érdemes tudni róluk, hogy a Plagiarism.org szolgáltatás-csoportot az iParadigms, LLC. cég üzemelteti és fejleszti.
A szoftver három téren nyújt segítséget: támogatja a tanárokat és a diákokat a tudományos munkák eredetiségének meghatározásában. Az oktatók részére a Turnitin.com-ot fejlesztették, ez egy plágiumkereső szolgáltatás. A diákok munkáját a WriteCheck.com segíti; a tudományos élet terén megjelenő cikkek stb. a iThenticate.com-on ellenőrizhetők.
Az óriási felhasználói tábornak és az adatbázisoknak köszönhetően a weboldalon számos felmérést, publikációt lehet olvasni a plágium témájában. Az oldal nyelve elsősorban az angol, de más nyelvekre való fordítása folyamatban van. Magyarul még nem érhető el. A link: https://www.checkforplagiarism.net/
Saját tollal ékeskedni!
Egy hazai fejlesztés, a SZTAKI–KOPI, ahol a házi feladatok, diplomadolgozatok, cikkek összehasonlítására van módunk. Alkalmas az egynyelvű plágiumkeresésre, fordítási plágiumkeresésre, mérni tudja az idézetek mennyiségét, és az eredeti szerző megkeresésében is hasznos támpontot nyújt.
A KOPI adatbázisa több tízezer felhasználó által feltöltött dokumentumot és számos digitális gyűjteményt tartalmaz, de képes a Wikipédia több millió szócikkében is keresni. A KOPI a SZTAKI Desktop GRID alkalmazást használja a Wikipédia írásainak előfeldolgozására.
„A KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál fejlesztése 2003-ban kezdődött az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya, valamint a Monash University közreműködésével. A fejlesztés célja egy hálózati plágiumkereső portál létrehozása, amelynek segítségével az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumok közötti hasonlóság felderítésével plágium vagy idézet, de akár ugyanannak a dokumentumnak egy régebbi vagy újabb változata is megtalálható.” Olvasható Pataki Máté KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál című összefoglalójában.
Ezen az oldalon részletes leírást találunk a plagizálás okozatairól, jogszabályi hátteréről.
Érdekes tény, hogy a KOPI a 2003-as indulásával megelőzte a 2004-ben alapított Facebookot. A SZTAKI–KOPI pályázati pénzből működik és elsődleges céljuk, hogy a kereső algoritmusok megkerülésének, kihagyásának lehetőségét csökkentsék. A KOPI által használt egyik eredményes módszer a szöveg töredékekre darabolása, ezzel az átvizsgálható forrásdokumentumok halmazát óriásira tudták növelni.
A munkában együttműködnek a SZTAKI Szótárral. A szótár segítségével a kiválasztott összes lehetséges nyelven vizsgálja az idézeteket, így az ehhez tartozó töredékek kódjait is tárolják.
A KOPI már a Wikipédia angol nyelvű feldolgozását megtette, így felismerhetővé vált a Wikipédia szócikkekből készült fordítások felismerése is. Erre a Creative Commons adott lehetőséget. Az oldalon ki is lehet próbálni a plágiumkeresést.
A témában ajánlható forrásként:
Keresztfalviné Ilyés Renáta: Szellemi értékeink védelme és felhasználása: korszerű plágiumkeresés. Könyvtári Figyelő, 2014. 1. sz. 29–41.
A képek forrása: pixabay.com; dsd.sztaki.hu
Akkor hová fordulhatunk? A legfontosabb, hogy meglegyen a technikai háttér, ami a korábban már feldolgozott anyagok adatbázisát jelenti. Ezek működtetéséhez, fenntartásához komoly anyagi háttér szükséges, például ezért fizetősek a tudományos publikációs forrásokat gyűjtő oldalak szolgáltatásai. Találunk ingyenesek lehetőségeket is, de ezek kevéssé eredményesek, mert csak az általános keresőmotorokat használják forrásként, és például a Google a ritkán hivatkozott oldalakat alig veszi figyelembe, így torzul a végeredmény.
Több komoly plágiumkereső létezik. Az ingyenesen elérhetők közül egyet emelnénk ki, amely talán a legnagyobb, a Viper. Adatbázisában több mint 10 milliárd forrásdokumentum található, azonban a tudományos összetételük nem ismert. A vizsgálandó dokumentumnak nincs méretbeli határa.
A Turnitin-ről már korábban esett szó, hiszen az ő felmérésük alapján tipizáljuk a plágiumfajtákat. Az alkalmazásról érdemes tudni róluk, hogy a Plagiarism.org szolgáltatás-csoportot az iParadigms, LLC. cég üzemelteti és fejleszti.
A szoftver három téren nyújt segítséget: támogatja a tanárokat és a diákokat a tudományos munkák eredetiségének meghatározásában. Az oktatók részére a Turnitin.com-ot fejlesztették, ez egy plágiumkereső szolgáltatás. A diákok munkáját a WriteCheck.com segíti; a tudományos élet terén megjelenő cikkek stb. a iThenticate.com-on ellenőrizhetők.
Az óriási felhasználói tábornak és az adatbázisoknak köszönhetően a weboldalon számos felmérést, publikációt lehet olvasni a plágium témájában. Az oldal nyelve elsősorban az angol, de más nyelvekre való fordítása folyamatban van. Magyarul még nem érhető el. A link: https://www.checkforplagiarism.net/
Saját tollal ékeskedni!
Egy hazai fejlesztés, a SZTAKI–KOPI, ahol a házi feladatok, diplomadolgozatok, cikkek összehasonlítására van módunk. Alkalmas az egynyelvű plágiumkeresésre, fordítási plágiumkeresésre, mérni tudja az idézetek mennyiségét, és az eredeti szerző megkeresésében is hasznos támpontot nyújt.
A KOPI adatbázisa több tízezer felhasználó által feltöltött dokumentumot és számos digitális gyűjteményt tartalmaz, de képes a Wikipédia több millió szócikkében is keresni. A KOPI a SZTAKI Desktop GRID alkalmazást használja a Wikipédia írásainak előfeldolgozására.
„A KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál fejlesztése 2003-ban kezdődött az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya, valamint a Monash University közreműködésével. A fejlesztés célja egy hálózati plágiumkereső portál létrehozása, amelynek segítségével az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumok közötti hasonlóság felderítésével plágium vagy idézet, de akár ugyanannak a dokumentumnak egy régebbi vagy újabb változata is megtalálható.” Olvasható Pataki Máté KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál című összefoglalójában.
Ezen az oldalon részletes leírást találunk a plagizálás okozatairól, jogszabályi hátteréről.
Érdekes tény, hogy a KOPI a 2003-as indulásával megelőzte a 2004-ben alapított Facebookot. A SZTAKI–KOPI pályázati pénzből működik és elsődleges céljuk, hogy a kereső algoritmusok megkerülésének, kihagyásának lehetőségét csökkentsék. A KOPI által használt egyik eredményes módszer a szöveg töredékekre darabolása, ezzel az átvizsgálható forrásdokumentumok halmazát óriásira tudták növelni.
A munkában együttműködnek a SZTAKI Szótárral. A szótár segítségével a kiválasztott összes lehetséges nyelven vizsgálja az idézeteket, így az ehhez tartozó töredékek kódjait is tárolják.
A KOPI már a Wikipédia angol nyelvű feldolgozását megtette, így felismerhetővé vált a Wikipédia szócikkekből készült fordítások felismerése is. Erre a Creative Commons adott lehetőséget. Az oldalon ki is lehet próbálni a plágiumkeresést.
A témában ajánlható forrásként:
Keresztfalviné Ilyés Renáta: Szellemi értékeink védelme és felhasználása: korszerű plágiumkeresés. Könyvtári Figyelő, 2014. 1. sz. 29–41.
A képek forrása: pixabay.com; dsd.sztaki.hu
2020.05.28.