90 éve született Umberto Eco (1932–2016) olasz író, szemiotikus, irodalomkritikus és filozófus, a modern európai kultúra nagy irodalmára

A népszerű olasz író születésének 90. évfordulójára összegyűjtöttünk 9 érdekességet:

1. Eco 1932-ben Piemont régióban, Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melyről két könyvében is részletesen megemlékezik: a Baudolino és A Foucault-inga című regényekben. További érdekesség, hogy Olaszország államformája ekkor még királyság volt. (1946-ban lett köztársaság.)

2. Tudományos pályafutását középkorkutatóként kezdte. 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).

3. Eco Olaszországon kívül a világ különböző egyetemein tanított, többek között az Oxfordon, a Harvardon, a Yale-en és a Columbia Egyetemen is. Előadásokat tartott és szemináriumokat vezetett a Szovjetunióban, majd később Oroszországban, Tunéziában, a hajdani Csehszlovákiában, Svájcban, Svédországban, Lengyelországban és Japán egyetemein.

4. Meglehetősen későn kezdte el irodalmi karrierjét: első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve volt, amely azonnal meghozta számára a világhírnevet és az elismerést. Ekkor a szerző már 48 éves volt. A regény 50 millió példányban kelt el világszerte, és nagyjából 30 nyelvre fordították le.

5. A rózsa neve számos korábbi mű és szerző előtt tiszteleg, leginkább Jorge Luis Borges Bábeli könyvtárára utal, de tiszteleg Rudyard Kipling, Alexandre Dumas, Sir Arthur Conan Doyle, Galileo Galilei, sőt, Arisztotelész előtt is. Miután a regény fordítóként is óriási kihívás a rengeteg szövegmagyarázat miatt, így Eco minden egyes ország fordítóival szorosan együttműködött a szövegek lefordításakor, hogy azok a lehető legautentikusabb módon adják vissza mindazt, amit ő el szeretett volna mesélni.

6. 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként vehette át a Budapest Nagydíjat.

7. Umberto Eco hetedik regényét, amely a Mutatványszám (eredeti címe: Numero Zero) címet kapta, az író 84. születésnapján, 2015-ben mutatták be, egy évvel a halála előtt. A regény a bulvársajtó szatírája, amely 1992-ben Olaszországban játszódik.

8. Eco elhivatott könyvgyűjtő volt: milánói lakásában és urbinói nyaralójában összesen nagyjából 50 ezer könyvet gyűjtött össze az évtizedek alatt. Egyszer állítólag a titkára leltárt akart készíteni a gyűjteményről, de Eco megkérte, hogy ne tegye, mert nem akarja tudni, miből hány példánnyal rendelkezik, szerinte ez ugyanis semmilyen lényegi információt nem árul el, és csak arra emlékeztetné, hány olyan regény található a gyűjteményében, melyet még nem olvasott el.

9. Eco halála után az olasz Kulturális Minisztérium megvásárolta az író örököseitől a hatalmas könyvgyűjteményt. A könyvtár antik darabjait a milánói Braidense Könyvtár kapja meg. A gyűjtemény többségét kitevő modern kötetek és levéltár 90 évig a Bolognai Egyetem kezelésébe kerül. (A Bolognai Egyetem az író alma matere, ahol a Humán Tudományok Karának dékánjaként tanított.) Milánóban marad 1200 antik kötet, köztük 36 ősnyomtatvány és 380 olyan mű, amelyeket az 1500-1800-as években adtak ki. A könyvek megőrzéséről és a hasznosításukról egy öttagú tudományos testület fog gondoskodni, amelybe az örökösök is delegálnak két tagot, és amely célja, hogy digitálisan elérhetővé tegyék a műveket.

A szöveg forrásai: contextus.hu; ectopolis.hu; wikipedia.hu