1. A regényt először a Jókai által alapított A Hon című napilap közölte le folytatásokban 1872. január 1. és szeptember 22. között összesen 121 részben. A mű még ugyanebben az évben megjelent az Athenaeum Kiadó gondozásában öt kötetben.
2. Jókai Mór kézzel írt noteszei közül a X. és XXV. számú Az arany ember keletkezési folyamatának több mozzanatát is megörökítette, innen tudjuk, hogy a könyvön 1870 és 1872 között dolgozott. Eötvös Károly és Mikszáth Kálmán beszámolói szerint a regény Balatonfüreden született, néhány hónap leforgása alatt, Mikszáth szerint mindössze nyolc hét alatt. Jókai azért írt állítólag sietve, mert váltóadósságait kellett rendeznie.
3. A regény megjelenésekor nem váltott ki szélesebb körű kritikai visszhangot a sajtóban. A korabeli sajtóban mindössze három terjedelmesebb kritika készült a műről: az Athenaeum irodalmi folyóiratban, az Ungarischer Lloyd című budapesti német nyelvű újságban és az Erdély című folyóiratban.
4. Az arany ember első kiadásainak példányszámára vonatkozóan nem maradtak fenn adatok. Azt viszont számszerűleg lehet tudni, hogy 1954 és 1962 között már közel 300 000 példányban jelent meg a kötet különböző kiadásokban.
5. A regény legelső drámai változatát maga Jókai alkotta meg azonos címmel 1884-ben.
6. 1894 körül Bródy Sándor megjelentette a mű ifjúsági átdolgozását, melynek címe A rózsák szigete volt. Bródy a Senki szigete lakóinak életét emelte ki a regényből, és teljes mértékben mellőzte a szerelmi motívumokat. A mű összesen két kiadást ért meg, és még német nyelvre is lefordították.
7. Népszerűségének köszönhetően számos nyelvre fordították le Az arany embert. A Jókai által írt utóhangban már ő is tudott két angol kiadásról (Timar's two worlds; The Man with the Golden Touch). Az angolon kívül megjelent többek között német, dán, cseh, lengyel, svéd, holland, francia, olasz, orosz, szerb, román, spanyol és török nyelven.
8. A műnek számos feldolgozása született, összesen négyszer filmesítették meg. Első alkalommal Korda Sándor rendezésében vitték filmre Az aranyember címmel, a némafilm 1918-ban jelent meg. A legismertebb feldolgozása az 1962-ben Gertler Viktor rendezésében készült film Csorba András, Pécsi Ildikó és Béres Ilona főszereplésével.
9. A Magyar Televízió 2005-ös A Nagy Könyv című országos közönségszavazása alapján az alkotás az 5. legnépszerűbb magyarul kiadott regénynek bizonyult, a magyar regények körében pedig a 4. helyezést érte el.
10. A regény egyes mozzanatai nyomot hagytak a magyar írók és költők műveiben is. Babits Mihály a Halálfiai című regényének egyik jelenetében Az arany ember gondolatkörére, Timár sorsára és lelki dilemmájára épített.