Hogy viszonyul a statisztika látszólag száraz tudományához az irodalom?
Heltai Jenő esetében azt mondhatjuk humorral, finom öniróniával. Statisztika című novellája bohém életfelfogásának mintegy elméleti keretét adja. Szerinte, ha jól összeszedi az ember kiolvashatja a számokból mi mindenre vihette volna, ha minden egyes bevételére és kiadására jobban odafigyel. Ma sem szeretünk arra gondolni, hogy akár egy órát is haszontalan dolgokra fecséreltünk. Egyre több időt szeretnénk spórolni a sok tippel és trükkel, melyet az élet szinte minden területén egyszerűséget, gyorsaságot ígérnek. Sokan tagadják, hogy az életet tökéletesen akarják élni, mégis a mindennapok során törekszenek erre. Így szükségük is van az idő spórolására, hiszen rengeteg dolgot szeretnének nagyon jól csinálni. Többnyire bizonytalan, esendő az ember, és az irodalmi alakok között is ő az, aki közel áll hozzánk, hiszen hasonlít ránk, ahogy a Heltai-novella elbeszélője is. Aki negyven év szivarozásnak köszönhetően elfüstölte a – meg nem vett – kis budai házat verandával. Hogy miből vonta le a következtetést? Természetesen a számokból és a statisztikából, mely végső soron mindennapi életünket tükrözi.
Az írás a Brassói Lapok 1938. június 19-ei számában jelent meg.
