120 éve hunyt el Émile Zola (1840–1902) francia regényíró és művészeti kritikus
Zola a világirodalom jelentős alkotója, a naturalista irányzat megteremtője volt.
Émile Zola az alkalmi munkák és a reklámszakmában eltöltött évek után 1865-ben úgy döntött, hogy a továbbiakban újságírásból és írói munkából tartja fenn magát. Két évvel később megjelent romantikus bűnügyi regénye, a Marseille rejtelmei, majd 1868-ban az írói hírnevét megalapozó Thérese Raquin, melynek előszavában Zola először hirdette meg a naturalista irodalom néhány alapelvét. 1871-ben fogott hozzá a Rougon-Macquart-ciklus elkészítéséhez, melyben egy a második császárság korában élt család társadalmi és anyagi történetét igyekezett megírni. A hatalmas, 20 kötetes regényciklusának részei a híres regényei: A Patkányfogó és a Nana.
A regényírás mellett termékeny újságírói munkát is végzett, 1875-től – Turgenyev barátsága révén – rendszeresen publikált a szentpétervári Vesztnyik Jevropiban is. 1893-ban megkapta a Becsületrend tisztje kitüntetést, ám a Francia Akadémia tagjai közé soha nem választották be.
1898. január 13-án a L’Aurore című újság címlapján megjelent nyílt levélben (J’Accuse – Vádolom!) tiltakozott a köztársasági elnöknél a Dreyfus-per igazságtalan ítélete miatt. A hadsereg és a bíróság rágalmazásának vádjával pénzbüntetésre ítélték. A felfüggesztett egyéves börtönbüntetéstől is tartania kellett, ezért két évre Londonba költözött. Halálát, melyet 1902. szeptember 29-én éjszaka gázszivárgás okozott, a mai napig szándékosan előidézett balesetnek tartják. 1908-ban Zola hamvait a Panthéonban helyezték el.
A szöveg és kép forrásai: cultura.hu; hu.wikipedia.org; britannica.com
A regényírás mellett termékeny újságírói munkát is végzett, 1875-től – Turgenyev barátsága révén – rendszeresen publikált a szentpétervári Vesztnyik Jevropiban is. 1893-ban megkapta a Becsületrend tisztje kitüntetést, ám a Francia Akadémia tagjai közé soha nem választották be.
1898. január 13-án a L’Aurore című újság címlapján megjelent nyílt levélben (J’Accuse – Vádolom!) tiltakozott a köztársasági elnöknél a Dreyfus-per igazságtalan ítélete miatt. A hadsereg és a bíróság rágalmazásának vádjával pénzbüntetésre ítélték. A felfüggesztett egyéves börtönbüntetéstől is tartania kellett, ezért két évre Londonba költözött. Halálát, melyet 1902. szeptember 29-én éjszaka gázszivárgás okozott, a mai napig szándékosan előidézett balesetnek tartják. 1908-ban Zola hamvait a Panthéonban helyezték el.
A szöveg és kép forrásai: cultura.hu; hu.wikipedia.org; britannica.com
2022.09.29.
