120 éve született Szántó Judit (1903–1963) szavalóművész, muzeológus, író, költő; József Attila élettársa
A költő és a szavalóművész 1927-ben már ismerték egymást, ám kapcsolatuk csak 1930-ban kezdődött, mert Judit az első találkozáskor még Fenyő László költő, műfordító és kritikus felesége volt.
Attila és ő 1930-ban kezdték el közös életüket, és az asszony igyekezett minden terhet levenni az akkor már kimondottan labilis költő válláról: főzött, mosott, takarított rá, szerkesztőségekben házalt a verseivel, az egész napi munka után pedig esténként Attila ingeit vasalta, hogy a költő megjelenése mindig makulátlan legyen. Attila összesen két verset írt hozzá, a Judit címűt és egy 1930-34 között keletkezett töredéket. 1936-ban végleg elváltak útjaik. Judit a szakítás után sem vesztette szem elől a költőt, állandó levelezésben állt a nővéreivel (tőlük értesült Attila haláláról is, így ő volt az első, aki a tragédia hírére Balatonszárszóra érkezett), tevékenységével nagyban hozzájárult, hogy József Attila 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapjon, és határozott célja volt, hogy megvédje és gondozza a költő emlékét. Szántó Judit 1948-ban kapott megbízást, hogy hozza létre a József Attila Emlékgyűjteményt. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaként kezelte József Attila hagyatékát.