Zrínyi Miklós 400
400 éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós horvát bán, Zala és Somogy vármegye örökös főispánja, költő, hadvezér, politikus és hadtudós. A nagy tudású főnemest korszerű magánkönyvtára is segítette eredményei elérésében. Születésnapja apropóján könyvtárát – életművének egyik legnagyobb teljesítményét – és Zrínyi-Újvár erődjét szeretnénk röviden ismertetni.
(Kép: magyarhang.org)
Zrínyi Miklós korában, a XVII. században megjelent 425 hadtudományi értekezésből 25 volt magyarországi munka. A költő-hadvezér csáktornyai könyvtárának 1662-es katalógusa alapján megismerhetjük Zrínyi érdeklődési körét és könyvbeszerzési lehetőségeit is.
Zrínyi nem a mai értelemben vett „koncepciózus” könyvtárépítést folytatott, inkább hivatásbeli tájékozódását vagy kikapcsolódását szolgáló személyes könyvgyűjtemény volt az övé. Könyvállományában 57%-ban latin, 33 %-ban olasz nyelvű munkák voltak megtalálhatók. A könyvgyűjtemény 3%-a francia volt, 7%-ban pedig egyéb nyelveken íródott alkotásokat lelhetünk fel: magyar, német, cseh és spanyol nyelven közölt dokumentumokat, valamint többnyelvű műveket, például szótárakat.
A könyvtárában található dokumentumok közel 40%-a 1636-os itáliai utazása után jelent meg, így ma úgy mondanánk, „modern” könyvállomány birtokában volt. Éppen ezért nem meglepő, hogy könyveinek 40%-át Itáliában adták ki, ezek több mint 60%-a Velencében került ki a nyomdákból.
Zrínyi könyvgyűjteményében a második legnagyobb arányban, 23%-ban németországi kiadású könyvek szerepelnek. 4,5 %-ban még Ausztria területén kiadott példányokkal is gazdagodott az állomány. Jelentős számarányban voltak jelen francia és strasbourgi kiadású munkák a gróf gyűjteményében, 11 %-ban. Igen kis számarányban, 5%-ban voltak jelen észak-németalföldi kiadású munkák, a maradék 3 % dél-németalföldi, s további 5% magyar, cseh, spanyol, svéd, dán vagy angol nyomdában látott napvilágot. További 5, 5%- a a költő hadvezér könyvtárának svájci nyomdából került ki.
