Fellner Frigyes (1871–1945) közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja

Fellner Frigyes a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1894-ben államtudományi doktori, majd 1896-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Pénzintézeti pályafutása elnöki titkári beosztással kezdődött az akkor alakult Magyar Agrár- és Járadékbank Rt.-nél 1895 májusában. Karrierje folyamatosan ívelt felfelé: 1904-ben a bank vezértitkárává, 1910-ben igazgatójává, 1914-ben ügyvezető igazgatójává, 1919-ben pedig vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. Kezdettől a gazdaságelemzés előfutára volt, pályája első részében elsősorban a gyakorlati pénzügyek, a banki ügyletek elvi és módszertani kérdéseivel foglakozott.
1901-től 1905-ig a Budapesti Kereskedelmi Akadémia nemzetgazdaságtan és pénzügytani tanszékén tanított. 1903-tól az egyetem jog- és államtudományi karán agrárpolitikából magántanári képesítést, 1914-ben ugyanott egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. 1920-tól az egyetem közgazdasági karán oktatott. Elnöke volt 1919-ben a béketárgyalások pénzügyi előkészítését végző bizottságnak. 1920-ban tagként részt vett a földbirtokreform-törvény előkészítő bizottságának munkájában. A háborús éveket követően főfoglalkozásban oktatott a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán rendes tanáraként, amelynek 1921–1922-ben dékánja is volt. 1934-től a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanított. Zsidó származása miatt 1941-től törvény tiltotta, hogy egyetemi tanárként működjön.
Tudósként, a közgazdaság-politikai és pénzügytani tanszék egyetemi tanáraként, különösen a pénzügyi szakpolitika elemzőjeként kiemelten foglalkozott az adóztatással és a nemzetgazdasági elszámolások hazai és nemzetközi számításaival. Statisztikai tanulmányai főként a nemzetgazdasági elszámolásokkal foglalkoznak. Fontosabb megállapításai a különböző forrásokból származó információk összevetésére, becslésekre alapoztak. A statisztikai mutatókra, azok közelítő adataira több irányú ellenőrző számításokat közölt. Az 1920-as és 1930-as években nemzetközi összehasonlításokra is vállalkozott a létrejött utódállamok területeire készített becslésekkel.
Tanulmányai szervesen kapcsolódtak a kor gazdaságpolitikai elemzéseihez, különösen a fizetési mérleg, az agrárpolitika, a költségvetési bevételek tárgyköreiben. Az adózás tárgyköreiben a közterhek méltányos, igazságos elosztásának elveit elemezte. Statisztikai eredményei megalapozták a monetáris és az adópolitika, az adóreform átfogó értékelését, az adóstatisztika, a pénzügystatisztika, a makrogazdasági elszámolások magyarországi módszertanát, a kormányzat konjunktúrát érintő döntéseit. Mindez hozzájárult az 1920-as évektől az ország gazdasági-pénzügyi helyzetének megszilárdításához.
Fellner közreműködött az 1929-ben megjelent négykötetes Közgazdasági enciklopédia szerkesztésében, amely hatalmas vállalkozás volt a maga korában. Személye a statisztikához mind előállítóként, mind felhasználóként kötődött, bár mindenkor a KSH szervezetén kívül működő tudós, professzor, gyakorlati elemző maradt. Ennek egyik oka, hogy akkor a KSH nem foglalkozott a nemzeti jövedelem, illetve a nemzeti vagyon elszámolásaival a mai értelemben vett komplex módon, e szakstatisztikák nemzetközi irányelvei pedig még nem körvonalazódtak.
Gyakorlati munkásságát számos helyen elismerték. A két világháború közötti években országgyűlési képviselő, illetve a felsőház tagja volt. Aktív tagként részt vett a Magyar Közgazdasági Társaság munkájában. Tudományos dolgozatai rendszeresen megjelentek a Közgazdasági Szemlében. Már igen fiatalon bekapcsolódott a nemzetközi tudományos életbe. A Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) több ülésszakán felkért előadást tartott, ezek elismeréseként 1909-ben rendes taggá választották.
A király 1917-ben, a közgazdaság terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül (németvölgyi nemesi előnévvel) magyar nemességet adományozott a tudósnak.
A bevonuló németek 1944. március 19-én letartóztatták, majd a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol éhen halt.

A szöveg forrása: Nádudvari Zoltán: Fellner Frigyes. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 199–201. p.

A kép forrása: wikipedia.hu