Tim Crane: A hit jelentése
Tim Crane: A hit jelentése
Ford.: Dranka Anita
Budapest: Európa K., 2019. 268 p.
Raktári jelzet: 662876
Mint a könyv címe is mutatja, ez a könyv a vallásos hit jelentésével foglalkozik, nem az igazával, így a mostanában a vallásról zajló, nyilvános viták legtöbb hozzászólásától eltérően nem tér ki nagyobb részletességgel arra, igazak vagy hamisak az ateizmus vagy a teizmus egyes megjelenései. Ugyanígy kísérli meg – pár nemrégiben megjelent ateista könyvvel ellentétben – beazonosítani a vallásos hit kedvezőbb elemeit, hogy aztán ateista célokra alkalmassá tegye őket.
Számos kortárs ateista szerző (különösen az úgynevezett „új ateisták”) kimondottan harcias hozzáállást tanusítanak a vallással szemben. Írásaikat két nézet uralja: 1. a vallást nagyrészt bizonyos kozmogóniai hiedelmek alkotják, melyek egyike sem igaz ; 2. a valláshoz való helyes ateista hozzáállásnak arról kellene szólnia, hogy tudományos bizonyítékok, valamint filozófiai érvek segítségével megszüntesse ezeket a hiedelmeket és velük együtt a magát a vallást mint jelenséget is. A szerző amellett érvel, hogy mindkét nézet helytelen. 1. Bár a vallás jellemzően magában foglal egy kifejezett kozmológiai elemet, ez nem jelenti a vallásos világnézet teljességét. 2. A vallás természetét tekintve a tudományos és filozófiai érvek nem valószínű, hogy általánosan hatékonyak lennének a vallásos hit megszüntetésében.
A szerző az új ateisták nézeteivel szemben a vallás megértése mellett érvel, mert a megértés nélkül hiányozna belőlünk a megfelelő érzék az emberi civilizáció és annak történelme egy alapvető része iránt. A megértés szerinte nem jelent elfogadást és nem feltétlenül tiszteletet sem.
A könyvtárban itt található.
K. Á.
Számos kortárs ateista szerző (különösen az úgynevezett „új ateisták”) kimondottan harcias hozzáállást tanusítanak a vallással szemben. Írásaikat két nézet uralja: 1. a vallást nagyrészt bizonyos kozmogóniai hiedelmek alkotják, melyek egyike sem igaz ; 2. a valláshoz való helyes ateista hozzáállásnak arról kellene szólnia, hogy tudományos bizonyítékok, valamint filozófiai érvek segítségével megszüntesse ezeket a hiedelmeket és velük együtt a magát a vallást mint jelenséget is. A szerző amellett érvel, hogy mindkét nézet helytelen. 1. Bár a vallás jellemzően magában foglal egy kifejezett kozmológiai elemet, ez nem jelenti a vallásos világnézet teljességét. 2. A vallás természetét tekintve a tudományos és filozófiai érvek nem valószínű, hogy általánosan hatékonyak lennének a vallásos hit megszüntetésében.
A szerző az új ateisták nézeteivel szemben a vallás megértése mellett érvel, mert a megértés nélkül hiányozna belőlünk a megfelelő érzék az emberi civilizáció és annak történelme egy alapvető része iránt. A megértés szerinte nem jelent elfogadást és nem feltétlenül tiszteletet sem.
A könyvtárban itt található.
K. Á.
2020.05.12.
