Kurucz György: "Kedves hazámfiai, mozdulni kell..." : georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején
Kurucz György: "Kedves hazámfiai, mozdulni kell..." : georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején
Budapest: Corvina, 2020. Ráday Gyűjtemény 353 p.
Raktári jelzet: E 018347
Az alapító, tolnai Festetics György gróf és fia, Festetics László áldozatos munkája, szervezése mellett fejlődött tovább a keszthelyi mezőgazdasági felsőoktatási intézmény, a Georgikon. Bár Festetics László birtokai a 19. század 20-as éveiben zárgondnokság alatt álltak, még kellő befolyása maradt a minőségi mezőgazdasági oktatás fenntartására és fejlesztésére. Ezeket a célokat szolgálta a kötet által tárgyalt két nyugat-európai tanulmányút is, amelyen Gerics Pál állatorvos és Lehrmann József szőlész, dísznövénykertész vettek részt 1820 és 1825 között.
Festetics gróf és a Georgikon vezetése, a Directio által meghatározott utasítások mentén a két fent említett tanár minden fejlettnek számító munkamódszerről, eljárásról és legújabb eszközről leírásokat kellett, hogy közöljön. Így a nagyobb mezőgazdasági gépek kicsinyített másolatait (négy őrlőköves malom Angliából), szaporítóanyagot (vetőmagok, szőlővesszők) rendelték meg a tolnai gróf és iskolája számára. Mindezek mellett Festetics László és más, nyugat-európai arisztokraták által biztosított ajánlóleveleikkel jutottak be a legnívósabb felsőoktatási intézményekbe, az elit birtokközpontjaiba, hogy a legújabb gazdálkodási minták mellett megtanulják az ezek kifejlesztése mögött rejlő gondolkodásmódot is.
A Georgikon két utazójának, 21. századi kifejezéssel élve az „innovációs” lehetőségek feltárásán kívül feladata volt a gróf birtokain termelt gyapjú és bor exportálási lehetőségeit, módozatait is feltárnia. Ugyanakkor Gerics és Lehrmann tapasztalásai olyan szellemi koordinátarendszerbe helyezik a 19. század első felének Magyarországát, amely sokkal hitelesebb képet adhat az eddig csak a magyar belpolitikában jártas olvasóknak. A „Hinné-e valaki…?” – kastélyok, városok, emberek, szokások című fejezet a fent vázolt tudománytörténeti és gazdaságtörténeti adatokon felül kultúrtörténeti érdekességekkel teszi árnyaltabbá az 1820-as évek művelődési viszonyairól alkotott nézeteinket. (Így érdekes lehet a restaurált Francia Királyságban Bonaparte Napóleon császár megítélése vagy Gerics Pál viszonya kora vallásosságához.)
A könyv alapját gazdag forrásanyag szolgáltatja, így többek között a Magyar Nemzeti Levéltár és az OSZK Kézirattárának, továbbá más, külföldi archívumok dokumentumai, Gerics Pál tanulmányi útját megörökítő naplója és számos nyomtatott forrás is alapját képezi.
A kötet kifejezetten a 19. századi agrár-, tudománytörténet és művelődéstörténet kutatóinak ajánlom.
A könyvtárban itt található.
Festetics gróf és a Georgikon vezetése, a Directio által meghatározott utasítások mentén a két fent említett tanár minden fejlettnek számító munkamódszerről, eljárásról és legújabb eszközről leírásokat kellett, hogy közöljön. Így a nagyobb mezőgazdasági gépek kicsinyített másolatait (négy őrlőköves malom Angliából), szaporítóanyagot (vetőmagok, szőlővesszők) rendelték meg a tolnai gróf és iskolája számára. Mindezek mellett Festetics László és más, nyugat-európai arisztokraták által biztosított ajánlóleveleikkel jutottak be a legnívósabb felsőoktatási intézményekbe, az elit birtokközpontjaiba, hogy a legújabb gazdálkodási minták mellett megtanulják az ezek kifejlesztése mögött rejlő gondolkodásmódot is.
A Georgikon két utazójának, 21. századi kifejezéssel élve az „innovációs” lehetőségek feltárásán kívül feladata volt a gróf birtokain termelt gyapjú és bor exportálási lehetőségeit, módozatait is feltárnia. Ugyanakkor Gerics és Lehrmann tapasztalásai olyan szellemi koordinátarendszerbe helyezik a 19. század első felének Magyarországát, amely sokkal hitelesebb képet adhat az eddig csak a magyar belpolitikában jártas olvasóknak. A „Hinné-e valaki…?” – kastélyok, városok, emberek, szokások című fejezet a fent vázolt tudománytörténeti és gazdaságtörténeti adatokon felül kultúrtörténeti érdekességekkel teszi árnyaltabbá az 1820-as évek művelődési viszonyairól alkotott nézeteinket. (Így érdekes lehet a restaurált Francia Királyságban Bonaparte Napóleon császár megítélése vagy Gerics Pál viszonya kora vallásosságához.)
A könyv alapját gazdag forrásanyag szolgáltatja, így többek között a Magyar Nemzeti Levéltár és az OSZK Kézirattárának, továbbá más, külföldi archívumok dokumentumai, Gerics Pál tanulmányi útját megörökítő naplója és számos nyomtatott forrás is alapját képezi.
A kötet kifejezetten a 19. századi agrár-, tudománytörténet és művelődéstörténet kutatóinak ajánlom.
A könyvtárban itt található.
2021.07.02.
