Andreich Jenő (1890. december 12. –1953. szeptember 8.)
65 éve ezen a napon (szeptember 8.) hunyt el Andreich Jenő mérnök, közgazdász, statisztikus.
Az érettségi után a JME-n tanult, ahol 1922-ben mérnökként, 1925-ben közgazdászként végzett, és 1928-ban doktori oklevelet szerzett. A JME-n 1928-tól tanársegédként nemzetgazdaságtant adott elő. 1925-től 1936-ig a közgazdaságtani és pénzügytani szeminárium oktatója volt a Heller Farkas vezette intézetben. Az egyetemen 1932-től adjunktusként, 1937-től a konjunktúrakutatás tanáraként oktatott. Egyetemi magántanárként 1940-től a közigazgatásról, 1944-től emellett a gazdasági helyzetváltozások kutatási módszereiről tartott előadásokat. 1932-től a Ludovika Akadémián is tanított. 1938-tól az MNB tisztviselőjeként dolgozott, 1940-től az MNB közgazdasági témáinak előadója volt. Az 1940-es évek első felében a Miniszterelnökség Gazdaságtanulmányi Osztályának főelőadója volt. Az államot képviselte a Fanto Egyesült Magyar Ásványolajgyárak Rt. igazgatójaként. 1944-ben a Kőolaj-finomítógyár Rt. igazgatóságába delegálták. 1946-ban politikai okból külföldre távozott.
Amerikai emigrációban hunyt el.
1924-től az MST tagja volt, 1932-ben rendes taggá választották, 1933 és 1942 között a szervezet titkári posztját töltötte be. Az MMÉE IX., Közgazdasági Szakosztályában 1928-ban jegyzővé választották. 1928-tól az OGKB szakértője volt. 1936-ban a Legkisebb Munkabéreket Megállapító Bizottság asztalosipari tagozatának alelnökévé választották. Szintén ekkortól a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium Árelemző Bizottságának tagjaként végzett szakértői tevékenységet.
Munkásságának nagy része az árucsere, az áralakulás és a piac jelenségeinek tudományos vizsgálatához kapcsolódott; cikkeiben idősorkutatással, korreláció- és regresszióanalízissel foglalkozott eredeti megoldásokkal és az egyetemi oktatásban is használt eszközrendszerrel. A természettudományokban végbement fejlődéssel párhuzamosan matematikai statisztikai módszereket alkalmazott a jelenségek között fennálló kapcsolatok, törvényszerűségek szabatos megismerésére, feltárására. Műveiben a konjunktúrakutatás célját úgy határozta meg, mint a gazdasági élet változásait, mozgásjelenségeit jellemző adatsorok megfigyelését, az egyes jelenségek között tapasztalható összefüggések felderítését, statisztikai értékelését. Kiadott művei elősegítették a magyar matematikai statisztika megteremtését és gyakorlati alkalmazását a konjunktúra elemzéseiben. Írásai megjelentek a Heller Farkas által szerkesztett Közgazdasági Szemlében.
Amerikai emigrációban hunyt el.
1924-től az MST tagja volt, 1932-ben rendes taggá választották, 1933 és 1942 között a szervezet titkári posztját töltötte be. Az MMÉE IX., Közgazdasági Szakosztályában 1928-ban jegyzővé választották. 1928-tól az OGKB szakértője volt. 1936-ban a Legkisebb Munkabéreket Megállapító Bizottság asztalosipari tagozatának alelnökévé választották. Szintén ekkortól a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium Árelemző Bizottságának tagjaként végzett szakértői tevékenységet.
Munkásságának nagy része az árucsere, az áralakulás és a piac jelenségeinek tudományos vizsgálatához kapcsolódott; cikkeiben idősorkutatással, korreláció- és regresszióanalízissel foglalkozott eredeti megoldásokkal és az egyetemi oktatásban is használt eszközrendszerrel. A természettudományokban végbement fejlődéssel párhuzamosan matematikai statisztikai módszereket alkalmazott a jelenségek között fennálló kapcsolatok, törvényszerűségek szabatos megismerésére, feltárására. Műveiben a konjunktúrakutatás célját úgy határozta meg, mint a gazdasági élet változásait, mozgásjelenségeit jellemző adatsorok megfigyelését, az egyes jelenségek között tapasztalható összefüggések felderítését, statisztikai értékelését. Kiadott művei elősegítették a magyar matematikai statisztika megteremtését és gyakorlati alkalmazását a konjunktúra elemzéseiben. Írásai megjelentek a Heller Farkas által szerkesztett Közgazdasági Szemlében.
Forrás: Nádudvari Zoltán – Rettich Béla: Andreich Jenő. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 60. p.
2018.09.08.
Címkék
Eseménynaptár
