Balassa Béla (1928–1991) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA külső tagja
30 éve hunyt el Balassa Béla (Budapest, 1928. április 6. – Washington, 1991. május 10.) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA külső tagja
1946-ban érettségizett a budapesti ciszterci gimnáziumban, majd egyszerre kezdte meg felsőfokú tanulmányait a PPTE Jogi Karán és a Külkereskedelmi Akadémián. Mindkét szakot kitüntetéssel végezte el 1951-ben. Pályáját tervezőként a Miskolci Építőipari Trösztben kezdte 1951-ben. Még abban az évben politikai okból kitelepítették. 1953-ig kizárólag fizikai munkát végezhetett, de közben tovább foglalkozott közgazdasági kutatásaival, és elsajátította az olasz nyelvet is. Az első Nagy Imre kormány megalakulása után ismét szabadon vállalhatott munkát, így 1953-tól 1956-ig egy dunaújvárosi építőipari vállalat alkalmazta. Az 1956-os forradalom során egyike lett azoknak, akik átvették az Építésügyi Minisztérium irányítását. Szerepe miatt novemberben Ausztriába menekült, ahonnan 1957-ben a Rockefeller Alapítvány ösztöndíjasaként az Egyesült Államokba utazott, hogy a Yale Egyetemen tanuljon tovább. Tanulmányait kiváló eredménnyel végezte, majd 1959-ben PhD-fokozatot szerzett.
1959-től kezdve adjunktusként nemzetközi kereskedelmet és makroökonómiát tanított a Yale Egyetemen. 1962-ben docenssé nevezték ki, valamint 1963–1964-ben vendégtanárként tanított a New York-i Columbia Egyetemen. 1966-tól 1988-ig a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem politikai gazdaságtan tanszéket vezette egyetemi tanárként. Vendégprofesszorként részt vett az európai oktatásban is, így a párizsi Sorbonne Egyetemen 1971–1972-ben, továbbá 1984-től 1991-ig, az Institut des Études Politiques-ban 1983 és 1991 között, a Clermont Ferrand-i Egyetemen pedig 1986-tól 1991-ig. Nemzetközi elismertsége alapján az OECD konzultánsa és több fejlődő ország kormányának gazdasági tanácsadója volt, 1966 és 1987 között a Világbank tanácsadója volt. Az Amerikai Egyesült Államok kormányhivatalai és az ENSZ gazdasági területen működő intézményei több ízben szaktanácsadónak kérték fel. 1985 és 1990 között több alkalommal vendégkutatóként is tevékenykedett, munkája eredményeit a washingtoni Institute for Financial Management and Research adta ki az Amerikai Egyesült Államokban.
Több nyelven publikált tudományos műveiben elsősorban a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat elemezte. A gazdasági integrációról megjelent művei jelenleg is a közgazdasági elmélet alapmunkái. A műveiben ajánlott fejlesztési stratégiák lényege az volt, hogy a külpiaci versenyképesség legyen a fő szempontjuk – mérsékelt és indokolt állami beavatkozással. A Balassa–Samuelson-hatás nevű gazdasági fogalom szerint a termelékenység javulása eltérő sebességű a felzárkózó országok egyes gazdasági ágazataiban. 1973-tól 1976-ig részt vett az American Economic Review, 1981 és 1984 között a Journal of International Economics, 1984-től 1986-ig pedig a Journal of Comparative Economics szerkesztő bizottságában.
A szöveg forrása: Nádudvari Zoltán: Balassa Béla. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 74–75. p.
A kép forrása: alchetron.com
1959-től kezdve adjunktusként nemzetközi kereskedelmet és makroökonómiát tanított a Yale Egyetemen. 1962-ben docenssé nevezték ki, valamint 1963–1964-ben vendégtanárként tanított a New York-i Columbia Egyetemen. 1966-tól 1988-ig a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem politikai gazdaságtan tanszéket vezette egyetemi tanárként. Vendégprofesszorként részt vett az európai oktatásban is, így a párizsi Sorbonne Egyetemen 1971–1972-ben, továbbá 1984-től 1991-ig, az Institut des Études Politiques-ban 1983 és 1991 között, a Clermont Ferrand-i Egyetemen pedig 1986-tól 1991-ig. Nemzetközi elismertsége alapján az OECD konzultánsa és több fejlődő ország kormányának gazdasági tanácsadója volt, 1966 és 1987 között a Világbank tanácsadója volt. Az Amerikai Egyesült Államok kormányhivatalai és az ENSZ gazdasági területen működő intézményei több ízben szaktanácsadónak kérték fel. 1985 és 1990 között több alkalommal vendégkutatóként is tevékenykedett, munkája eredményeit a washingtoni Institute for Financial Management and Research adta ki az Amerikai Egyesült Államokban.
Több nyelven publikált tudományos műveiben elsősorban a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat elemezte. A gazdasági integrációról megjelent művei jelenleg is a közgazdasági elmélet alapmunkái. A műveiben ajánlott fejlesztési stratégiák lényege az volt, hogy a külpiaci versenyképesség legyen a fő szempontjuk – mérsékelt és indokolt állami beavatkozással. A Balassa–Samuelson-hatás nevű gazdasági fogalom szerint a termelékenység javulása eltérő sebességű a felzárkózó országok egyes gazdasági ágazataiban. 1973-tól 1976-ig részt vett az American Economic Review, 1981 és 1984 között a Journal of International Economics, 1984-től 1986-ig pedig a Journal of Comparative Economics szerkesztő bizottságában.
A szöveg forrása: Nádudvari Zoltán: Balassa Béla. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 74–75. p.
A kép forrása: alchetron.com
2021.05.10.