140 éve hunyt el Arany János (1817–1882) magyar költő, tanár, lapszerkesztő
Arany János magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének.
Összegyűjtöttünk 10 érdekességet a ballada mesteréről és műveiről:
1. Igazi csodagyerek volt, már 14 éves korában segédtanítói állást vállalt, így tudta támogatni anyagilag szüleit.
2. Több nyelven tudott: a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
3. Az 1848–49-es szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó.
4. A szabadságharc bukását követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást vállalt. Később a református gimnáziumot, ahol tanított, átnevezték Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégiumra. A városban múzeuma is van és kulturális központ is viseli a nevét.
5. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. Itt szerkesztette és adta ki két hetilapját: a Szépirodalmi Figyelőt (1860–1862) és a Koszorút (1863–1865).
6. Arany János és Petőfi Sándor barátsága legendás volt: a Kossuth Kiadó 2018-ban adta ki a teljes levelezésüket az eredeti kéziratok fakszimiléjével és modernizált átiratával; a hangoskönyv-mellékletben a leveleket Gáspár Sándor és Hirtling István színművészek olvassák fel. A levelek a két költő barátságának a Toldi megjelenésétől (1847. február) Petőfi haláláig (1849. július 31.) tartó két és fél éves időszakáról adnak hiteles és bensőséges képet.
7. Bár Arany János a konyhában nem jeleskedett, még a debreceni kollégiumból való barátjának Szilágyi Istvánnak 1859-ben elküldte levélben kedvenc étele, a Marcza-fánk (marcafánk vagy marcifánk) készítésének fortélyait. A receptet itt lehet elolvasni.
8. Arany János zenész is volt: zongorázott, furulyázott, gitározott is, idős korában lekottázott emlékezetből mintegy 150 dalt, a gyermek- és ifjúkorát meghatározó dallamvilág mementóit. Húsz saját költésű melódiája maradt fenn: saját versei mellett például megzenésítette Petőfi költeményeit is.
9. Egy meg nem erősített városi legenda szerint, a gyengélkedő Arany János 1882. október 15-én a pesti Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el, 65 éves korában.
10. 2017. március 2-án, Arany János születésének 200. évfordulóján Eric Fairbrother, a walesi Montgomery polgármestere a Freeman of Montgomery címet adományozta A walesi bárdok szerzőjének.
A szöveg és kép forrásai: hu.wikipedia.org; cultura.hu; www.atempo.sk
1. Igazi csodagyerek volt, már 14 éves korában segédtanítói állást vállalt, így tudta támogatni anyagilag szüleit.
2. Több nyelven tudott: a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
3. Az 1848–49-es szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó.
4. A szabadságharc bukását követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást vállalt. Később a református gimnáziumot, ahol tanított, átnevezték Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégiumra. A városban múzeuma is van és kulturális központ is viseli a nevét.
5. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. Itt szerkesztette és adta ki két hetilapját: a Szépirodalmi Figyelőt (1860–1862) és a Koszorút (1863–1865).
6. Arany János és Petőfi Sándor barátsága legendás volt: a Kossuth Kiadó 2018-ban adta ki a teljes levelezésüket az eredeti kéziratok fakszimiléjével és modernizált átiratával; a hangoskönyv-mellékletben a leveleket Gáspár Sándor és Hirtling István színművészek olvassák fel. A levelek a két költő barátságának a Toldi megjelenésétől (1847. február) Petőfi haláláig (1849. július 31.) tartó két és fél éves időszakáról adnak hiteles és bensőséges képet.
7. Bár Arany János a konyhában nem jeleskedett, még a debreceni kollégiumból való barátjának Szilágyi Istvánnak 1859-ben elküldte levélben kedvenc étele, a Marcza-fánk (marcafánk vagy marcifánk) készítésének fortélyait. A receptet itt lehet elolvasni.
8. Arany János zenész is volt: zongorázott, furulyázott, gitározott is, idős korában lekottázott emlékezetből mintegy 150 dalt, a gyermek- és ifjúkorát meghatározó dallamvilág mementóit. Húsz saját költésű melódiája maradt fenn: saját versei mellett például megzenésítette Petőfi költeményeit is.
9. Egy meg nem erősített városi legenda szerint, a gyengélkedő Arany János 1882. október 15-én a pesti Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el, 65 éves korában.
10. 2017. március 2-án, Arany János születésének 200. évfordulóján Eric Fairbrother, a walesi Montgomery polgármestere a Freeman of Montgomery címet adományozta A walesi bárdok szerzőjének.
A szöveg és kép forrásai: hu.wikipedia.org; cultura.hu; www.atempo.sk
2022.10.22.
