110 éve hunyt el Mikszáth Kálmán (1847 – 1910)
110 éve hunyt el Mikszáth Kálmán (1847. január 16. – 1910. május 28.) a tehetséges író, a legnagyobb palóc, a nagy mesemondó, aki mindig csak író akart lenni. Neve hallatán sokunknak eszébe jut egy piros esernyő…
(Kép: wikipedia.hu)
„Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.” – állította. El is érte a vágyott ismertséget. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tót atyafiak, A jó palócok… sorolhatnánk ismert és kevésbé ismert alkotásait. Író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Élete, művei az érettségi tételek sorában szerepel, alakja a magyar általános műveltség része. Iskolát, teret, utcát is neveztek el róla, számos művét megfilmesítették, tv-játékok készületek belőlük, a mai napig szerepelnek a színházak repertoárjaiban.
De milyen az a mikszáthi stílus? Miért lehetett korának olyan népszerű írója? Mi volt a titka? Miért ajánlanánk írásait az Olvasónak?
Mikszáth Kálmán autogramot ad |
„Nem ismerek írót az egész világirodalomban, akinek elbeszélő hangja annyira közel állana az élőszóhoz, mint a Mikszáthé. Mintha csakugyan eleven beszéd csengene fülembe olvasásakor, folyton modulálódva: az elbeszélés folyamában nyugodtan, kényelmesen ömlik, egy-egy jelenetnél ellágyul, halk, alig észrevehető, de érzésemet éppen ezért erősen ingerlő remegések járják át, egy másiknál gyorsabb ütembe lendül, - szóval él és a maga kifejező eszközeivel kiséri a történet folyamát. Mintha nem is volna köztünk az a nagy távolság, amely az írót az olvasótól elválasztja, hanem előttem ülne az író és mondaná nekem a mondanivalóját. Ez Mikszáth közvetlensége, minden jellemvonása között a legjellemzőbb. Nemcsak az előadás dolga ez a közvetlenség, hanem a mű egész természetéé, a mese alkatáé, az ember és természet-látásé is.”
„Az az ellentét, amely a kicsiny ember kicsiny dolgai és a fontosság között van, amellyel nézik és csinálják őket, adja a humor egyik legfőbb elemét. Nem humoros dolog-e, mikor egy egész vármegye urai minden eszüket, minden ravaszságukat, minden erejüket megfeszítik, hogy egy szolgabíró számára megkaparintsanak egy hozományt? Vagy mikor emberek sorsa azon fordul meg, vajon megkerül-e egy esernyőnyél, amelybe egy hóbortos ember belerejtette a pénzét? Mikszáth emberei majd mindig ilyen bonyodalmakba keverednek s ilyenkor magából a történetből fejlődik ki a humor. Még ahol tragikai is a történet: például a Beszterce ostromában, ott is azt látjuk. Pongrác gróf élete fogytáig élhetett volna a középkori váruraság illúziójában, ha nem hozza hirtelen érintkezésbe a való élettel egy kicsiny esemény: a cirkuszi nő megszökése.”
„Nagy élvező Mikszáth, gyönyörködni tud mindenben, amit az élet nyújt. Boldog ember.”
Az idézetek a Kossuth-díjas magyar műkritikus, irodalomtörténész, író és műfordító Schöpflin Aladár 1910-ben a Nyugatban megjelent írásában szerepelnek. Itt az egész írás megtalálható, érdemes elolvasni.
Milyen érdekességeket, tényeket érdemes tudni az életéről? Rá emlékezve állítottunk össze egy csokorral!
A Mikszáth-óra |
Mindkét nagyapját Sámuelnek hívták. Ősei mind evangélikus lelkészek voltak, a sort csak nagyapja törte meg. Kétszer vette feleségül ugyanazt a nőt, Mauks Ilonát. 135 írói álnevet használt, amelyek között számok, matematikai jelek és mitológiai nevek is akadtak. Szülőfaluját, Szklabonyát 1910-ben Mikszáthfalvára változtatták. Magyarország egyetlen Mikszáth-múzeuma a Nógrád megyei Horpácson van. Palócföldön járva érdemes ellátogatni ide.
Gimnáziumi évei alatt az önképzőkörben írt vallásos énekeket, elbeszélő költeményeket, humoreszkeket, hazafias ódákat. Sőt verseket is írt: „Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.” (részlet) Idegen nyelvre 22 regényét fordították le. Szegedi tartózkodása alatt gyűjtötte össze Szeged korabeli vendéglátóhelyeinek érdekességeit is. Tőle tudjuk, hogy a Szeged Pilvax az „Arany Oroszlán” volt.
Bővebben erről itt olvasható.
Számos lap szerkesztésében részt vett, a Pesti Hírlap munkatársaként lett igazán ismert. Érdemes elolvasni a Huszadik Század oldalán Mikszáth Kálmán kedves írását, a „Honnan tudja Mikszáth Kálmán, hogy hány óra van”? címmel.
Ennek apropóján egy díj is kapcsolódik a Mikszáth Kálmán Társasághoz: „Megalapították a Mikszáth-óra díjat, amelyet alkalmanként annak a magyar irodalomtudósnak adnak, akinek életművében középponti helyen szerepel Mikszáth Kálmán életművének kutatása, bemutatása. Eddig hatan kapták meg.”
Törőcsik Mari, az egyik főszereplő |
Források, olvasnivalók:
https://vasarnap.com/archivum/5-erdekesseg-mikszath-kalmanrolhttps://kozepsuli.hu/top-5-dolog-amit-tudnod-kell-szent-peter-esernyojerol
Képek forrása:
http://diszmami.hu/wp-content/uploads/2020/05/red-3687534_640.jpg
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/74/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n_autogramot_ad_1900.jpg
http://mikszathkalman.hu/a-mikszath-ora-dijazottjai
Képek forrása:
http://diszmami.hu/wp-content/uploads/2020/05/red-3687534_640.jpg
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/74/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n_autogramot_ad_1900.jpg
http://mikszathkalman.hu/a-mikszath-ora-dijazottjai
2020.05.28.