Konkoly-Thege Gyula (1876–1942) statisztikus, a KSH elnöke
80 éve hunyt el Konkoly-Thege Gyula (1876–1942) statisztikus, a KSH elnöke, az MTA levelező tagja.
Egyetemi tanulmányait a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen kezdte, ott szerzett matematikai ismereteit statisztikusi munkásságában hasznosította. Később átiratkozott a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemre, ahol 1907-ben államtudományi vizsgát tett, majd 1926-ban közgazdasági doktori oklevelet szerzett.
Fő kutatási területe az agrárstatisztika és a konjunktúrastatisztika volt. Első szakirodalmi munkái a mezőgazdasági termeléssel és az agrártermékek külforgalmával kapcsolatosak. Tudományos hírnevét az 1922-ben kidolgozott reform és az 1935. évi mezőgazdasági üzemi összeírás alapozta meg. Munkássága nemzetközi elismertségét jelzi, hogy részben az ő tervei alapján dolgozták ki az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét. Módszertani javaslatait a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936-os és 1937-es római ülésszakán vitatták meg. A Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) 1938-ban választotta tagjai közé.
1937-től 1940-ig a Magyar Statisztikai Társaság elnöke: ő kezdeményezte a Társaság által a nemzeti jövedelem és adóstatisztika problémáinak megvitatására rendezett szakértekezletet. Utolsó éveit a tudományos munkának szentelte.
1942. december 6-án hunyt el.
Szöveg forrása: Rettich Béla: Konkoly-Thege Gyula. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 403–404. p.
Kép forrása: ksh.hu
Előző cikk
80 éves Peter Handke Nobel-díjas osztrák író
Peter Handke a mai német nyelvű, és ezen belül az osztrák irodalom élő klasszikusa, aki szinte minden műfajban alkot. Prózaíró és drámaszerző, műfordító, forgatókönyvíró (ő írta Wim Wenders kultuszfilmjének, a Berlin felett az égnek a forgatókönyvét). Évtizedek óta Párizsban él. A délszláv háborúval kapcsolatos állásfoglalásai heves bírálatokat váltottak ki személyével és életművével kapcsolatban is.
2019-ben a Svéd Akadémia Handkének ítélte az irodalmi Nobel-díjat „egy kimagasló életműért, mely nyelvi ötletgazdagsággal emberi tapasztalatok peremterületeinek és specifitásának mélységeit tárja fel”.
Ma 55 éves Tóth Krisztina József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító
Pályaképe a magyar irodalom tradíciójába egyszerre szervesen illeszkedő, ugyanakkor azt megújító látás- és beszédmódok ívét rajzolja ki. A Nyugat verselési formái, a huszadik századi és kortárs költészetre való utalások, a tárcák pillanatfelvételei vagy a novellák és regények megszólalásai együtt haladnak a nyelv és a kommunikáció problémáira alapozott irodalomfelfogással.
