20 éve vette át Kertész Imre az irodalmi Nobel-díjat
2002. október 10-én a Svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte a Nobel-díjat irodalom kategóriában. Kertész Imre a 14. magyar díjazottként kapta meg az elismerést, viszont elsőként az irodalom kategóriában. Az indoklás szerint az író "a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait felmutató munkásságáért" kapta meg a legmagasabb irodalmi kitüntetést. Kertész első nyilatkozatában elmondta, hogy nagyon nagy örömmel fogadta a hírt, de akkor sem lett volna elkeseredve, ha nem kapja meg a díjat, hiszen megmaradt volna neki az írás, ami mindenért kárpótolja.
Kertész a Sorstalanságot 1960-ban kezdte írni, végül 13 év múlva, 1973-ban fejezte be. A kézirat eredetileg a Muzulmán címet kapta, az alcím pedig Egy sorstalanság regénye volt. Muzulmánnak hívták a lágerszlengben azokat a rabokat, akik annyira legyengültek fizikailag és szellemileg, hogy nem volt erejük az életbe kapaszkodni. A megírás időszakáról bővebben az 1990-ben megjelent Gályanapló című könyvében számolt be. A könyv folytatásai A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért. Érdekesség, hogy a Sorstalanság svédül jelent meg először idegen nyelven: 1985-ben, Lennart Frick svéd író – a magyar irodalom nagy barátja, aki egymás után adott ki magyar könyveket svédül – kis kiadójánál, a Fripressnél.
A Magyar Nemzeti Bank Kertész Imre tiszteletére – irodalmi Nobel-díja átvételének 20. évfordulója alkalmából – 7500 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki. Az érméket Holló István tervezte és mindkettő 4000 példányban jelent meg.
A szöveg forrásai: hvg.hu; politicalcapital.hu; hu.wikipedia.org/wiki/Sorstalanság ; mnb.hu
A kép forrása: kerteszintezet.hu
Előző cikk
225 éve született Heinrich Heine (1797–1856) német romantikus költő, író, újságíró
Egyszerre mondják a romantika utolsó költőjének és a romantikát meghaladó realista és modern költőnek.
180 éve született Csiky Gergely (1842–1891) drámaíró, műfordító, az MTA levelező tagja
Első versét még elsőéves gimnazistaként, nyolcéves korában írta anyjához. Ezt követően Marosi Gyula néven küldött írásokat újságokba, ezek francia és angol elbeszélések műfordításai voltak. A Napkelet már 1858-ban saját nevével közölt tőle verset.
Első elbeszéléskötete, Az életből 1872-ben jelent meg álnéven. 1875-ben mutatta be a Nemzeti Színház Jóslat című vígjátékát. 1878-ban Temesvárról Budapestre költözött és minden idejét az irodalomnak szentelte. A Nemzeti Színház dramaturgja, a színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság másodtitkára lett.
