Vukovich György (1929. június 1. – 2007. szeptember 22.)

A népességtudomány számos területével foglalkozott. Módszertani jellegű írásokat közölt a demográfia egyetemi oktatásáról, a népszámlálásról, a népességi optimumról, a népesség-előreszámításról, az abortusz hatásairól és a demográfiai paraméterek hiányos adatokból való becsléséről. Foglalkozott a reprodukció elemzésének módszereivel, a termékenységi görbével, a nupcialitás kérdéseivel (a házassági táblákkal, a házasodási mozgalommal, a házasodás társadalmi különbségeivel és a házassági mobilitással), valamint az arab országok demográfiájával. Az első magyar népességtudományi tankönyv, az 1964-es Bevezetés a demográfiába több fejezetének szerzője volt. Az 1980-as évektől behatóan foglalkozott a hazai és a nemzetközi népesedéspolitika problémáival. Felhívta a figyelmet a népesedési folyamatok politikai befolyásolásának jelentőségére, a túlnépesedés és az elöregedés társadalmi és gazdasági veszélyeire. A magyarországi 30–59 évesek kedvezőtlen mortalitási mutatóit a helytelen életmóddal, a második gazdaságban való intenzív részvétellel, a dohányzással, az alkoholfogyasztással és a környezeti ártalmakkal magyarázta. 1993-as számításai szerint a népességszám stabilizálódása helyes kormányzati intézkedésekkel 2020-ra lett volna elérhető. A kormány 1993-ban elfogadott népesedéspolitikai határozata részben a témáról 1991-ben publikált tanulmányán alapult. Társadalomstatisztikai munkásságának kiemelkedő dokumentumai a társadalmi átrétegződéssel, a lakásszociológiával és az alkoholizmussal kapcsolatos tanulmányai. Részt vett a környezetstatisztikai kutatások magyarországi megindításában. 1977-ben megvédett kandidátusi értekezése a népesség és környezete kölcsönhatásai vizsgálatának módszertani vonatkozásaival foglalkozott. 

 

Hivatali elnökségének éveiben a rendszerváltással együtt járó nehézségek dacára is sikerült megőriznie a statisztikai munka színvonalát, és több területen is megújítania azt: ekkor vezették be a reprezentatív módszereket a gazdaságstatisztikában, újult meg a kiskereskedelmi statisztika, és indultak el a rendszeres mintavételes munkaerő-felvételek. Nyilvánossá váltak a korábbi évtizedekben szolgálati használatra készített vagy (szigorúan) bizalmasnak minősített kiadványok, köztük az 1956-os áldozatokról, illetve a forradalom után emigráltakról szóló kötetek. 1992 novemberében zajlott le a „korábban politikai okból elbocsátott és sérelmet szenvedett munkatársak” rehabilitálása. Ugyanebben az évben ünnepelte a hivatal fennállása százhuszonötödik évfordulóját. 1993 áprilisában fogadta el az Országgyűlés a rendszerváltás utáni első, sorban hatodik statisztikai törvényt. Vukovich György nevéhez főződik az Eurostat és a KSH között 1994. január 17-én aláírt egyezmény, amely rögzíti a hivatalos statisztika szerepét a demokráciában. Vezetői időszaka alatt és után is következetesen kiállt a hivatalos statisztika függetlensége mellett.

 

Forrás: Rózsa Dávid – Rózsa Gábor: Vukovich György. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 746–748. p.