Schnell Lászlóné (1931–2011) matematikus, statisztikus
Ma, 90 éve született Schnell Lászlóné (1931. február 9. – 2011. április 29.) matematikus, statisztikus
Arnóth Edit néven született. Pénzügyőr édesapja áthelyezésekor, 1937-ben költözött családjával Budapestre. 1949-ben tette le az érettségi vizsgát. Ezután a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára kérte felvételét, de végül a vegyész szakra került be. Innen egy szemeszter után átiratkozott a matematika szakra. Szakmai gyakorlatát az MTA Matematikai Kutatóintézetében töltötte az 1953–1954-es tanévben. Ennek letelte után szerezte meg alkalmazott matematikusi oklevelét. Első munkahelye 1954-től 1959-ig az MTA Matematikai Kutatóintézete volt, ahol a Valószínűségszámítás és Statisztika Osztály tudományos segédmunkatársaként dolgozott. 1959 októberében került a KSH egy évvel korábban létrehozott matematikuscsoportjába. Ennek 1967-ben történt megszűnése után a Közgazdasági Főosztály rétegkutatással, jövedelemfelvételekkel és háztartásstatisztikával foglalkozó részlegeiben dolgozott. 1967. május 1. és augusztus 18. között – egy Leslie Kish által felajánlott ösztöndíjnak köszönhetően – részt vehetett az egyesült államokbeli Ann Arborban található University of Michigan külföldi statisztikusok számára a mintavételi módszerekről tartott kurzusán és előkészítő szaknyelvi tanfolyamán. 1986-ban nyugdíjba vonult, de megbízásokkal 2001 végéig foglalkoztatták.
Kezdő matematikusként főleg a mezőgazdasági statisztikával kapcsolatos kérdésekben mélyedt el. Statisztikuspályája elején matematikai statisztikai és közgazdasági matematikai problémákkal, kiemelten jövedelem-rugalmassági számításokkal foglalkozott, később a társadalomstatisztika területén fejtette ki tevékenységét. Jelentős szerepet játszott az 1963 és 1988 között ötévenként megtartott reprezentatív lakossági jövedelmi felmérések mintájának kiválasztásában, valamint módszertani, szervezési és elemzési feladatainak elvégzésében. Előkészítette az adatok gépesített feldolgozását, a KSH számítóközpontjával egyeztetve kialakította, illetve aktualizálta a háztartási felvételek nagy adattömegeinek programjait, végrehajtotta a minőségbiztosításhoz szükséges logikai és egyéb ellenőrzéseket, szerkesztette a vonatkozó adatközléseket. Közreműködött az 1996-os jövedelemfelvételben is. Az 1990-es évek végén bekapcsolódott a szegénységvizsgálatokba. Alaposan ismerte szakterülete magyar és angol nyelvű irodalmát; a Statisztikai Szemlében 1960 és 1974 között huszonkét matematikai statisztikai, háztartás-statisztikai és számítástechnikai tárgyú cikkismertetése látott napvilágot.
Forrás: Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid: Schnell Lászlóné. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 617–618. p.
Kezdő matematikusként főleg a mezőgazdasági statisztikával kapcsolatos kérdésekben mélyedt el. Statisztikuspályája elején matematikai statisztikai és közgazdasági matematikai problémákkal, kiemelten jövedelem-rugalmassági számításokkal foglalkozott, később a társadalomstatisztika területén fejtette ki tevékenységét. Jelentős szerepet játszott az 1963 és 1988 között ötévenként megtartott reprezentatív lakossági jövedelmi felmérések mintájának kiválasztásában, valamint módszertani, szervezési és elemzési feladatainak elvégzésében. Előkészítette az adatok gépesített feldolgozását, a KSH számítóközpontjával egyeztetve kialakította, illetve aktualizálta a háztartási felvételek nagy adattömegeinek programjait, végrehajtotta a minőségbiztosításhoz szükséges logikai és egyéb ellenőrzéseket, szerkesztette a vonatkozó adatközléseket. Közreműködött az 1996-os jövedelemfelvételben is. Az 1990-es évek végén bekapcsolódott a szegénységvizsgálatokba. Alaposan ismerte szakterülete magyar és angol nyelvű irodalmát; a Statisztikai Szemlében 1960 és 1974 között huszonkét matematikai statisztikai, háztartás-statisztikai és számítástechnikai tárgyú cikkismertetése látott napvilágot.
Forrás: Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid: Schnell Lászlóné. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 617–618. p.
2021.02.09.
Február 14. – Valentin nap
2021.02.14.
Ássunk le kicsit a cukormáz és drága ajándékok alá, honnan ered a nálunk mostoha sorsra jutott, mára kereskedelmi ünneppé vált Bálint-nap.
Február 3. – Rejtvényfejtők napja
2021.02.03.
Február 3., a magyar rejtvényfejtők napja 2007 óta, annak emlékére, hogy ezen a napon jelent meg először 1957-ben a Füles magazin. Ez a hetilap vasárnaponként jelent meg és a keresztrejtvények mellett tartalmazott képregényeket, vicceket illusztrációkkal, karikatúrákkal. Később évkönyvet is jelentettek meg, egészen napjainkig.