Csahók István (1941–2002) közgazdász, statisztikus, a KSH könyvtárának főigazgatója
80 éve született Csahók István (Körmend, 1941. március 2. – Budapest, 2002. szeptember 6.) közgazdász, statisztikus, a KSH könyvtárának főigazgatója
Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Érettségi után egy évig az Állami Biztosító helyi fiókjánál dolgozott. 1960-ban felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem általános karának pénzügy szakára; itt diplomázott 1964-ben. 1966-ban egyetemi doktori címet szerzett, 1972-ben a moszkvai pénzügyi intézettől megkapta a közgazdaság-tudomány kandidátusa fokozatot. Pályafutását az Állami Biztosítónál kezdte 1959-ben, itt dolgozott 1968-ig. KSH-beli tevékenysége a Gazdaságkutató Intézetben indult, amelynek 1968 és 1976 között főelőadója volt. Közben 1971-től 1975-ig Moszkvában a KGST Statisztikai Állandó Bizottságának szakértőjeként, majd tanácsosaként tevékenykedett a szervezet és a KSH, valamint a többi tagország statisztikai tevékenységének korszerűsítésén és harmonizációján. 1976-tól 1978-ig a KSH Beruházási és Építőipari Statisztikai Főosztályának építőipari osztályvezetője volt, majd 1981-ig ismét Moszkvában dolgozott tanácsosi munkakörben. 1981-ben a KSH Gazdaságkutató Intézet főosztályvezető- helyettesévé nevezték ki. 1983 februárjában a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat igazgatóhelyettese lett. 1983. szeptember 1-jétől igazgatói, 1985. február 1-jétől haláláig főigazgatói rangban irányította az intézmény munkáját.
1996-tól tagja, 1997-től 2001-ig titkára volt az MTA Statisztikai Bizottságának. 1986-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerték el munkásságát, majd 1997-ben megkapta a hivatalos statisztikai szolgálat legmagasabb kitüntetését, a Fényes Elek emlékérmet.
Kutatói pályája kezdetén makroszintű elemzéseket és rövid távú prognózisokat készített a pénzügyi folyamatok, a pénzforgalom, a pénzfelhalmozás és az állami költségvetés kérdéseivel kapcsolatban. Írt a biztosítási pénzalapképzés közgazdasági vonatkozásairól, a biztosítások sajátosságairól és funkcióiról is. Gazdaságkutatóként megkezdett publikációs tevékenységét szakstatisztikusként, majd könyvtári vezetőként jelentős mértékben kiterjesztette. Élete utolsó éveiben a magyar statisztikatörténetre is kiterjedt érdeklődése.
Szöveg forrása: Rózsa Dávid: Csahók István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 142–143. p.
Kép forrása: wikipedia.hu
1996-tól tagja, 1997-től 2001-ig titkára volt az MTA Statisztikai Bizottságának. 1986-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerték el munkásságát, majd 1997-ben megkapta a hivatalos statisztikai szolgálat legmagasabb kitüntetését, a Fényes Elek emlékérmet.
Kutatói pályája kezdetén makroszintű elemzéseket és rövid távú prognózisokat készített a pénzügyi folyamatok, a pénzforgalom, a pénzfelhalmozás és az állami költségvetés kérdéseivel kapcsolatban. Írt a biztosítási pénzalapképzés közgazdasági vonatkozásairól, a biztosítások sajátosságairól és funkcióiról is. Gazdaságkutatóként megkezdett publikációs tevékenységét szakstatisztikusként, majd könyvtári vezetőként jelentős mértékben kiterjesztette. Élete utolsó éveiben a magyar statisztikatörténetre is kiterjedt érdeklődése.
Szöveg forrása: Rózsa Dávid: Csahók István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 142–143. p.
Kép forrása: wikipedia.hu
2021.03.02.
204 éve született Arany János
2021.03.02.
180 évvel ezelőtt született Pierre-Auguste Renoir (1841–1919) francia impresszionista festőművész
2021.02.25.
Monet-val, Sisley-vel és Cezanne-nal – közösen képviselik az impresszionizmust, amely forradalmasította a festészetet, festményeiken a természet ábrázolásán túl az iparosodó városok lakóinak hétköznapjait örökítették meg. Nem maradtak meg a csak szabadban festés illúziójánál, ugyanolyan mértékben támaszkodtak a fényképezőgép és a tudományos elméletek kínálta lehetőségekre, mint a régi mesterek munkáira és írásaira.