Mód Aladárné (1909– 2001) statisztikus, közgazdász, a KSH alelnöke
20 éve hunyt el Mód Aladárné (1909. szeptember 5. – 2001. március 16.) statisztikus, közgazdász, a KSH alelnöke
A KSH vezető tisztviselőjeként jelentős szerepet játszott a hivatal átszervezésében és az országos statisztikai szervezet kialakításában. A mezőgazdasági statisztika másfél évtizedig az általa kialakított szervezetben működött. Úttörő módszertani munkát végzett; irányításával pontosabbá, teljesebbé és gyorsabbá váltak az állatszámlálások. Megszervezte a hivatalos gazdalajstromok statisztikai célú felhasználását, a vetésterületek országos összeírását, és megindította a fejlett eljárásokat alkalmazó termésbecslést. Vezetésével újszerű rétegvizsgálatokat hajtott végre a Közgazdasági Főosztály. Munkatársaival együtt kiegészítő fejlesztéseket végzett a szocialista és a kapitalista mérlegrendszerek összehasonlítása érdekében, és ehhez alapvetően ideológiai jellegű korlátozásokat is leküzdött. Jelentős eredményeket ért el az ár- és az életszínvonal-statisztika fejlesztése terén. Tevékenyen közreműködött az ENSZ által kezdeményezett nemzetközi összehasonlító programban, az International Comparison Projectben. Új megközelítést javasolt a munkavégzéssel összefüggő statisztikai csoportosításokban, hogy elősegítse a nemzetközi összehasonlításokra is alkalmas foglalkozási, munkaerőpiaci kategóriák hazai alkalmazását.
Tudományos munkáiban főként a lakosság jövedelmi viszonyainak, életszínvonalának és rétegződésének kérdéseivel foglalkozott a külföldi szakirodalom és az új elemzési módszerek felhasználásával. A hazai szociológiai kutatások számára értékes adatsorokat eredményezett az 1961-es Az életszínvonal nemzetközi összehasonlítása című tanulmánya. A Társadalmi rétegződés Magyarországon című kötetben társszerzőivel az 1963-as mikrocenzus eredményeit elemezte, elsősorban a jövedelmi, a rétegződési és a háztartási mutatók felhasználásával. A parasztság jövedelmi rétegződése Magyarországon című kandidátusi disszertációjában tizenkétezer egyéni gazdaság 1957. évi és huszonhatezer termelőszövetkezeti család 1960. évi adatait dolgozta fel. 1967-ben bemutatta a lakossági jövedelmek makro- és mikrostatisztikai vizsgálata összefüggő rendszerének jellemzőit a magyarországi háztartások rendszeres mintavételes költségfelvételeinek eredményei alapján. E vizsgálatokra alapozva jelentette meg 1968-ban Az életszínvonal társadalmi rétegenkénti alakulása című művét. A Dunai Vasmű munkásai körében végzett kutatás alapján bírálta a szakmunkásképzés rendszerét és a társadalmi mobilitás lehetőségeit.
Forrás: Fenyvesi Lászlóné – Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid: Mód Aladárné. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 500–501. p.
Tudományos munkáiban főként a lakosság jövedelmi viszonyainak, életszínvonalának és rétegződésének kérdéseivel foglalkozott a külföldi szakirodalom és az új elemzési módszerek felhasználásával. A hazai szociológiai kutatások számára értékes adatsorokat eredményezett az 1961-es Az életszínvonal nemzetközi összehasonlítása című tanulmánya. A Társadalmi rétegződés Magyarországon című kötetben társszerzőivel az 1963-as mikrocenzus eredményeit elemezte, elsősorban a jövedelmi, a rétegződési és a háztartási mutatók felhasználásával. A parasztság jövedelmi rétegződése Magyarországon című kandidátusi disszertációjában tizenkétezer egyéni gazdaság 1957. évi és huszonhatezer termelőszövetkezeti család 1960. évi adatait dolgozta fel. 1967-ben bemutatta a lakossági jövedelmek makro- és mikrostatisztikai vizsgálata összefüggő rendszerének jellemzőit a magyarországi háztartások rendszeres mintavételes költségfelvételeinek eredményei alapján. E vizsgálatokra alapozva jelentette meg 1968-ban Az életszínvonal társadalmi rétegenkénti alakulása című művét. A Dunai Vasmű munkásai körében végzett kutatás alapján bírálta a szakmunkásképzés rendszerét és a társadalmi mobilitás lehetőségeit.
Forrás: Fenyvesi Lászlóné – Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid: Mód Aladárné. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 500–501. p.
2021.03.16.
Rényi Alfréd (1921–1970) matematikus, egyetemi tanár
2021.03.20.
π-nap
2021.03.14.
„Sokszor, nagy elbizakodottságunkban, kinevetjük és lenézzük a matematikust, tudákos makacsságával, hogy folyton összead és kivon és oszt és szoroz, mintha azt hinné, hogy össze lehet adni egyik életet a másikkal, hogy ki lehet vonni az örömből a szenvedést, hogy el lehet osztani a boldogságot, hogy meg lehet szorozni egyik percemet a másikkal – mégis, nemcsak nagy tudósok, nagy költők is állították már, hogy a matematika a legösszefogóbb, legigazibb képe a világnak.” (Karinthy Frigyes: Számok - részlet)