Bárándy János (1788. március 16. – 1854. március 11.)

A bécsi statisztikai iroda tisztviselőjeként részt vett a gazdasági összeírások szervezésében és a hivatali kiadványok készítésében. 1842–1843 folyamán készített „átnézeteinek”, azaz önállóan megjelentetett, másfél évszázad után is forrásértékű statisztikai tábláinak adatforrásai nagyobb részben a magyarországi egyházi anyakönyvek, illetve a polgári közigazgatás lajstromos nyilvántartásai voltak. Településkategóriák szerint, megyei összesítésekkel mutatta be a a fontosabb mezőgazdasági művelési ágak, valamint a lakosság fontosabb adatait (többek között a nemzetiséget, a vallási felekezetet, a társadalmi helyzetet és a nem nemes népesség foglalkozását). Über Ungarns Zustände című, 1847-es művében a magyarországi népesség mellett az erdélyi megyéket is bemutatta. 

A Századunk című folyóirat közölte kisebb tanulmányait, amelyek felkeltették Fényes Elek figyelmét, aki 1848-ban néhány hónapig alkalmazta az OSH-ban. Fényes irányításával részt vett a hazai, Bécstől független gazdasági statisztikai adatgyűjtés és elemzés rendszerének kialakításában, továbbá közreműködött Pesten az első magyar választási statisztika kidolgozásában is. Kéziratban maradt a földadótervvel kapcsolatos német nyelvű munkája, amely területi bontásban közölt adatokat Magyarország termőföldjeinek termelési képességéről. 1849 őszétől nyomorban és betegséggel küszködve élt Pesten 1854-ben bekövetkezett haláláig.

Forrás: Derzsy Márk – Nádudvari Zoltán: Bárándy János. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 81. p.