Rónai András (1906–1991) közgazdász, geológus, térképész, egyetemi tanár

A közgazdászdiplomát 1931-ben szerezte meg. Egyetemi évei alatt ismerte meg Teleki Pált, aki egész életére meghatározta tudományos szemléletét és tevékenységét. 1935-ben közgazdaság-tudományi doktorátust szerzett. A magyaron kívül franciául, németül, románul és angolul is beszélt.
1928-tól az Államtudományi Intézet területi referenseként dolgozott. Az általa szervezett Térképszerkesztő Osztályt 1931 és 1939 között vezette. 1937-ben a Geneva Research Center ösztöndíjasaként fél évet Genfben töltött, ahol a Népszövetség mellett működött. 1939-ben miniszteri titkári kinevezést kapott. 1938 és 1940 között az Államtudományi Intézet igazgatóhelyettese, majd Teleki Pál miniszterelnöki kinevezése után, a világháború végéig – miniszteri osztálytanácsosi rangban – igazgatója volt. Ezzel egy időben, 1940 és 1948 között a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 1940 és 1945 között pedig a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a politikai földrajz, 1941-től a gazdaságföldrajz tanára is volt. 1945 nyarán lemondott az Államtudományi Intézet vezetéséről. 1948 végétől az OSZK munkatársaként dolgozott.
A formálódó új államhatalommal szembeni nyíltan kritikus hozzáállása miatt 1949-ben mint egyetemi tanárt fizetés nélkül nyugdíjazták, de még ugyanebben az évben a Magyar Állami Földtani Intézethez került tudományos munkatársként. 1950-től hidrogeológusként, 1951-től 1974-ig pedig a Térképszerkesztő Osztály vezetőjeként tevékenykedett. 1953-ban az Adattár vezetője is volt, majd 1954-től 1986-ig – végleges nyugállományba vonulásáig – a Síkvidéki Kutató Osztály vezetője volt.
Mestere, Teleki Pál mellett a statisztikai térképek elméleti problémáinak nemzetközi rangú szakértője lett. A békés változásoknak szentelt 1937-es párizsi kongresszuson együtt demonstrálták a nemzetek és a nemzetiségek aránytalan ábrázolását a nagy nemzetközi atlaszokban. Kimutatták továbbá, hogy a jugoszláv statisztika a horvátokat, a szlovénokat, a macedónokat és a bosnyákokat is szerbként tünteti fel. Rónai a magyar küldöttség tagjaként részt vett az 1938. évi első és az 1940. évi második bécsi döntést megelőző tárgyalásokon, amelyek előkészítése részben az általa készített tudományos anyagra épült. Jelentős szerepe volt az 1938 és 1941 között végbement határmódosítások tudományos előkészítésében. 1938–1939-ben a magyar–cseh, illetve 1940-ben a magyar–román határmegállapító bizottság munkájában földrajzi és statisztikai szakértőként vett részt. Az Államtudományi Intézet igazgatójaként megkezdte a várható béketárgyalások anyagának tudományos előkészítését, amit a Közép-Európa atlasz című, színes térképeket, táblázatokat, grafikonokat és rajzokat tartalmazó, magyar és angol nyelvű kiadványként jelent meg.
Pályafutása második felében, geológusi tevékenysége során feltérképezte az Alföldet, a Dunántúl síkvidéki területeit és az ottani talajvízviszonyokat. Kutatásai során 1,2 millió kutat vett jegyzékbe. 1957 és 1968 között csoportjával elvégezte a síkvidéki földtani felvételek reambulációját. 1965-ben kidolgozta és 1985-re elvégezte az Alföld komplex geológiai felvételét. 1978 és 1981 között az UNESCO posztgraduális tanfolyamainak sorában a budapesti mérnökgeológiai tanfolyam előadója és igazgatója volt.
Tudományos publikációinak, munkáinak száma igen tekintélyes: kétszázhúsz tudományos dolgozata, negyvenöt térképe és tizennégy atlasza jelent meg.

A szöveg forrása: Derzsy Márk: Rónai András. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. p. 602–603.

A kép forrása: scharek.hu