Pisztóry Mór (1841–1906) jogász, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő

Pisztóry Mór 1863-ban jogi végzettséget szerzett, és a királyi ítélő-tábla szolgálatába lépett, ahol joggyakornokként, később tiszteletbeli fogalmazóként közel hat évet töltött. 1865-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1868-ban a Királyi Magyar Tudományegyetemen a jog- és államtudományok doktorává avatták. Ugyanott 1869-ben magántanári képesítést nyert nemzetgazdaságtanból és pénzügytanból.
1869-ben tanári pályára lépett. Először a kassai jogakadémia segédtanáraként, ugyanez év szeptemberétől a győri jogakadémia rendkívüli, 1872-től rendes tanáraként működött. A győri jogakadémián Magyarország és Ausztria statisztikáját, valamint a politikai tudományt oktatta. A jogakadémiák újjászervezése alkalmával a pozsonyi jogakadémián nevezték ki a statisztika és közigazgatási jog tanárává. 1891-ben a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanára lett. 1894–1895-ben és 1903–1904-ben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja volt. 1905-ben nyugdíjazták.
Jelentős publicisztikai tevékenysége is. Tudományos értekezései az Akadémia által kiadott Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben, a Themisben és más folyóiratokban jelentek meg. Pozsonyban ő volt az első magyar napilap, a Pozsonyvidéki Lap szerkesztője 1877-től 1879-ig. 1885–1886-ban a pozsonyi Pressburger Zeitungot szerkesztette.

A szöveg forrása: Nemes Erzsébet: Pisztóry Mór. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 584. p.

A kép forrása: wikipedia.hu