Ferenczi Izsó (1881–1958) statisztikus, iparpolitikus, a KSH könyvtárának vezetője
140 éve született Ferenczi Izsó (Temesvár, 1881. július 19. – Budapest, 1958. január 19.) statisztikus, iparpolitikus, a KSH könyvtárának vezetője
Fenster néven született, vezetéknevét 1903-ban magyarosította. 1903. március 14-én szerzett államtudományi doktori oklevelet a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. Anyanyelvén kívül megtanult németül és franciául.
1903. április 20-án került a KSH-ba, ahol még ez évben letette a statisztikai szakvizsgát. Széles körű közgazdasági ismereteinek köszönhetően tehetségét elsősorban a külkereskedelmi statisztika terén kamatoztatta, de 1904–1905 folyamán a hivatal könyvtárnokaként, 1917-ben a könyvtári katalógus szerkesztőjeként is működött. Hivatali pályafutása során előbb az áruforgalmi osztályon töltött be helyettes vezetői, majd a külkereskedelmi osztályon vezetői pozíciót. 1909-ben miniszteri fogalmazóvá, 1912-ben miniszteri segédtitkárrá, 1915-ben miniszteri titkárrá léptették elő. 1918-ban áthelyezték a kereskedelemügyi minisztériumba, amelynek a következő évben osztálytanácsosa lett. 1921-től az önálló vámtarifatörvény kidolgozásáért felelt, amelyet végül 1924. augusztus 3-án cikkelyeztek be. A Horthy-korszak iparpolitikájának meghatározó alakjaként rendszeresen képviselte a magyar kormányt különböző nemzetközi közgazdasági konferenciákon. Miniszteri biztosként felügyelte a Magyar Külkereskedelmi Intézetet. 1938-ban a kereskedelemügyi minisztérium külkereskedelmi ügyosztályának vezetője lett.
Szakirodalmi munkái a magyar külkereskedelem és vámpolitika kérdéseit járják körül. Ferenczi írta az ország 1912 és 1914 közötti külkereskedelmi forgalmáról kiadott hivatalos közlemények bevezető értekezését. Előadott a Magyar Közgazdasági Társaság 1922-es, az új autonóm vámtarifának szentelt és 1927-es, Kereskedelmi mérlegünk passzivitása című ankétján is. A Magyar Statisztikai Társaság székfoglalóját a vámtarifák nómenklatúrájának nemzetközi egységesítéséről tartotta 1930-ban. A Magyarország közgazdaságát és pénzügyeit bemutató évkönyv, az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch kereskedelempolitikai fejezetének szerzője volt 1925 és 1938 között. Írásaiban és előadásaiban a magyar vámrendszer elsődleges feladataként a hazai ipar védelmét jelölte meg.
A szöveg forrása: Rózsa Dávid: Ferenczi Izsó. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 208–209. p.
1903. április 20-án került a KSH-ba, ahol még ez évben letette a statisztikai szakvizsgát. Széles körű közgazdasági ismereteinek köszönhetően tehetségét elsősorban a külkereskedelmi statisztika terén kamatoztatta, de 1904–1905 folyamán a hivatal könyvtárnokaként, 1917-ben a könyvtári katalógus szerkesztőjeként is működött. Hivatali pályafutása során előbb az áruforgalmi osztályon töltött be helyettes vezetői, majd a külkereskedelmi osztályon vezetői pozíciót. 1909-ben miniszteri fogalmazóvá, 1912-ben miniszteri segédtitkárrá, 1915-ben miniszteri titkárrá léptették elő. 1918-ban áthelyezték a kereskedelemügyi minisztériumba, amelynek a következő évben osztálytanácsosa lett. 1921-től az önálló vámtarifatörvény kidolgozásáért felelt, amelyet végül 1924. augusztus 3-án cikkelyeztek be. A Horthy-korszak iparpolitikájának meghatározó alakjaként rendszeresen képviselte a magyar kormányt különböző nemzetközi közgazdasági konferenciákon. Miniszteri biztosként felügyelte a Magyar Külkereskedelmi Intézetet. 1938-ban a kereskedelemügyi minisztérium külkereskedelmi ügyosztályának vezetője lett.
Szakirodalmi munkái a magyar külkereskedelem és vámpolitika kérdéseit járják körül. Ferenczi írta az ország 1912 és 1914 közötti külkereskedelmi forgalmáról kiadott hivatalos közlemények bevezető értekezését. Előadott a Magyar Közgazdasági Társaság 1922-es, az új autonóm vámtarifának szentelt és 1927-es, Kereskedelmi mérlegünk passzivitása című ankétján is. A Magyar Statisztikai Társaság székfoglalóját a vámtarifák nómenklatúrájának nemzetközi egységesítéséről tartotta 1930-ban. A Magyarország közgazdaságát és pénzügyeit bemutató évkönyv, az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch kereskedelempolitikai fejezetének szerzője volt 1925 és 1938 között. Írásaiban és előadásaiban a magyar vámrendszer elsődleges feladataként a hazai ipar védelmét jelölte meg.
A szöveg forrása: Rózsa Dávid: Ferenczi Izsó. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 208–209. p.
2021.07.19.
Fényes Elek (1807–1876) közgazdász, statisztikai és földrajzi író, az MTA rendes tagja
2021.07.23.
145 éve hunyt el Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) közgazdász, statisztikai és földrajzi író, az MTA rendes tagja
Timár János (1921–2011) közgazdász, oktatáspolitikai szakértő, egyetemi tanár
2021.07.17.