Illyefalvi Vitéz Géza (1871–1931) jogász, statisztikus, egyetemi tanár
90 éve hunyt el Illyefalvi Vitéz Géza (Losonc, 1871. márc. 16. – Budapest, 1931. aug. 2.) jogász, statisztikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte kitűnő eredménnyel, majd okleveles ügyvéd lett. 1896-tól 1914-ig a sárospataki református jogakadémián tanított közigazgatási jogot és statisztikát. A magántanári címet 1903-ban a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg.
1914-ben a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemen a közgazdaságtan és a statisztika rendkívüli tanára, majd ugyanott 1917-ben a közgazdaságtan és a pénzügytan nyilvános rendes tanára lett. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején, majd a román megszállás alatt is gyanúsnak tartották, s letartóztatták. 1920–1921-ben a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Kar dékánja, majd 1931-ben, néhány héttel halála előtt, ismét a kar dékánjává nevezték ki. 1926–1927-ben pedig a Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem rektora volt.
1922-től kezdve tagja volt az Magyar Statisztikai Társaságnak, emellett a Magyar Társadalomtudományi Társaság és a Tisza István Tudományos Társaság is rendes tagjává választotta.
Születési és termékenységi statistika című munkájában azt elemezte, hogy a társadalmi körülmények hogyan befolyásolják a szaporodási viselkedést. Figyelmeztetett a magán- és közegészségügyi ellátás közötti rés szélesedésére, amelynek megoldására állami beavatkozást javasolt. A népesség egyenjogúsítása és védelme érdekében szorgalmazta a korszerű eugenikai eszmék gyakorlatba ültetését, amelybe beletartozott a munkások társadalom- és egészségbiztosítása, valamint a nők nagyobb társadalmi szerepvállalása. Véleménye szerint a társadalomra nem alkalmazható a természetes szelekció elve, mivel az emberek életképessége „nem oly alapon határozódik, mint az állatoknál”.
Sárospataki évei alatt adta ki Magyarország statisztikája vázlatos előadásban című munkáját, amely az elvi állásfoglalásokat kerülve, főként adatközlésekből állt. Mindezek mellett számos, elsősorban gyakorlati kérdésekkel foglalkozó államháztartástan tankönyvet is írt.
A szöveg forrása: Derzsy Márk – Farkas Balázs: Illyefalvi Vitéz Géza. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 333–334. p.
A kép forrása: ojs.lib.unideb.hu
1914-ben a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemen a közgazdaságtan és a statisztika rendkívüli tanára, majd ugyanott 1917-ben a közgazdaságtan és a pénzügytan nyilvános rendes tanára lett. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején, majd a román megszállás alatt is gyanúsnak tartották, s letartóztatták. 1920–1921-ben a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Kar dékánja, majd 1931-ben, néhány héttel halála előtt, ismét a kar dékánjává nevezték ki. 1926–1927-ben pedig a Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem rektora volt.
1922-től kezdve tagja volt az Magyar Statisztikai Társaságnak, emellett a Magyar Társadalomtudományi Társaság és a Tisza István Tudományos Társaság is rendes tagjává választotta.
Születési és termékenységi statistika című munkájában azt elemezte, hogy a társadalmi körülmények hogyan befolyásolják a szaporodási viselkedést. Figyelmeztetett a magán- és közegészségügyi ellátás közötti rés szélesedésére, amelynek megoldására állami beavatkozást javasolt. A népesség egyenjogúsítása és védelme érdekében szorgalmazta a korszerű eugenikai eszmék gyakorlatba ültetését, amelybe beletartozott a munkások társadalom- és egészségbiztosítása, valamint a nők nagyobb társadalmi szerepvállalása. Véleménye szerint a társadalomra nem alkalmazható a természetes szelekció elve, mivel az emberek életképessége „nem oly alapon határozódik, mint az állatoknál”.
Sárospataki évei alatt adta ki Magyarország statisztikája vázlatos előadásban című munkáját, amely az elvi állásfoglalásokat kerülve, főként adatközlésekből állt. Mindezek mellett számos, elsősorban gyakorlati kérdésekkel foglalkozó államháztartástan tankönyvet is írt.
A szöveg forrása: Derzsy Márk – Farkas Balázs: Illyefalvi Vitéz Géza. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 333–334. p.
A kép forrása: ojs.lib.unideb.hu
2021.08.02.
Előző cikk
10 éve hunyt el a József Attila-díjas magyar költő és író, Varga Katalin (1928–2011)
2021.08.04.
Az országszerte szeretett alkotó kötetei mind a mai napig keresettek, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája, az Én, te, ő vagy a Barátom, Bonca. Generációk nőttek fel a könyvein, oszlopos tagja voltak az oktatásnak, a nevelésnek.
Július 31-én ünnepeljük a balatoni halak és a magyar halak napját
2021.07.31.
Csuka, amur, dévérkeszeg, garda, compó és még sorolhatjuk azokat a halfajtákat, amelyek a Balatonban élnek. 2004-től július utolsó szombatján, idén július 31-én ünnepeljük a balatoni halak és a magyar halak napját. 2021-ben két halfajta, a fogassüllő és a ponty is „balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat nyert. Gazdasági szempontból ez a két hal a legjelentősebb, szaporításuk az 1920-as évektől tudatos halgazdálkodással történik.
