110 éve született Bibó István (1911–1979) politikus, politológus, történész
110 éve született Bibó István (1911–1979) politikus, politológus, történész, egyetemi oktató, író, jogász. 1963 és 1971 között a KSH Könyvtár tudományos munkatársaként a nemzetközi cserével foglalkozott. A 2010 őszén megnyílt új olvasótermünk névadója, amely teremben elsősorban a szépirodalom, az ismeretterjesztő irodalom, a gyermekkönyvek, a napilapok és magazinok iránt érdeklődők számára kínálunk olvasnivalót.
A Három visszaemlékezés a KSH könyvtárának harminc évéről című írásban Bibó István alakja is megelevenedik. A Leölkes Lajosnéval készített interjúban a múltidézés kapcsán bepillanthatunk könyvtár akkori életébe és Bibó munkájába.
„A külföldi könyvbeszerzésért egy ideig Bibó István felelt. Miután kiengedték a börtönből, őt is ide helyezték, amíg a hatvanadik évét be nem tölti. (Dányival [Dányi Dezsővel] egyébként régről ismerték egymást, a Teleki Intézetben egy fedél alatt dolgoztak. Bibó valamivel idősebb volt Dányinál, ha jól tudom.) Először fizikai munkát, duplumraktár-rendezést bíztak rá. Nagyon pipa voltam, mert már a második infarktusán volt túl. És akkor egész nap dobálta a könyvcsomagokat, a duplumokat. Amikor már nagyon kiabáltam emiatt, megkapta a külföldi könyvbeszerzést. Bibó keze nyomát megtalálhatják sok helyen a régi levelezésekben. Nagyon tanulságos volna megnézni annak a kornak a cserelevelezését, hogy hogyan szövögettük a barátságot az amerikai, német meg egyéb kollégákkal, cseretársakkal.
1970 körül már jöttek be külföldről a különböző, főleg közgazdasági kiadóvállalatok katalógusai. Ezekből kellett kijelölni, hogy miket vegyünk meg. Más budapesti szakkönyvtárakban megnézte a párttitkár meg a szakszervezetis, mi jön be nyugatról. Itt a kutya sem foglalkozott ezzel. Egyrészt nem ismerték a nyelvet – úgy tettek, “mintha”, de nem néztek utána. Másrészt hozzá voltak szokva a külföldi cseréhez; általában így jött be, amire a magyar államigazgatásnak szüksége volt. A külföldi statisztikákat persze nem adhattuk oda akárkinek. Aki olvasni akarta őket, elment az igazgatóhoz, és pecsétes engedélyt kért.
A „puha diktatúra” korában mindent megkaptunk, amit jónak találtunk. Pénzünk volt, mert a KSH adott arra, hogy a kultúrát, főleg a szakirodalom behozatalát támogassa. Minden jött: statisztika, közgazdaságtan, szociológia, gazdaságföldrajz, szociálpolitika. Előfizettük az amerikai egyetemek statisztikai meg közgazdasági tanszékeinek jegyzetsorozatait. […] Amikor Bibó is elment, az ő helyére kerültem.”
Forrás:
Rózsa Dávid – Lencsés Ákos: Három visszaemlékezés a KSH könyvtárának harminc évéről. Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2012. (21. évf.) 2. sz. 42–59. p.
„A külföldi könyvbeszerzésért egy ideig Bibó István felelt. Miután kiengedték a börtönből, őt is ide helyezték, amíg a hatvanadik évét be nem tölti. (Dányival [Dányi Dezsővel] egyébként régről ismerték egymást, a Teleki Intézetben egy fedél alatt dolgoztak. Bibó valamivel idősebb volt Dányinál, ha jól tudom.) Először fizikai munkát, duplumraktár-rendezést bíztak rá. Nagyon pipa voltam, mert már a második infarktusán volt túl. És akkor egész nap dobálta a könyvcsomagokat, a duplumokat. Amikor már nagyon kiabáltam emiatt, megkapta a külföldi könyvbeszerzést. Bibó keze nyomát megtalálhatják sok helyen a régi levelezésekben. Nagyon tanulságos volna megnézni annak a kornak a cserelevelezését, hogy hogyan szövögettük a barátságot az amerikai, német meg egyéb kollégákkal, cseretársakkal.
1970 körül már jöttek be külföldről a különböző, főleg közgazdasági kiadóvállalatok katalógusai. Ezekből kellett kijelölni, hogy miket vegyünk meg. Más budapesti szakkönyvtárakban megnézte a párttitkár meg a szakszervezetis, mi jön be nyugatról. Itt a kutya sem foglalkozott ezzel. Egyrészt nem ismerték a nyelvet – úgy tettek, “mintha”, de nem néztek utána. Másrészt hozzá voltak szokva a külföldi cseréhez; általában így jött be, amire a magyar államigazgatásnak szüksége volt. A külföldi statisztikákat persze nem adhattuk oda akárkinek. Aki olvasni akarta őket, elment az igazgatóhoz, és pecsétes engedélyt kért.
A „puha diktatúra” korában mindent megkaptunk, amit jónak találtunk. Pénzünk volt, mert a KSH adott arra, hogy a kultúrát, főleg a szakirodalom behozatalát támogassa. Minden jött: statisztika, közgazdaságtan, szociológia, gazdaságföldrajz, szociálpolitika. Előfizettük az amerikai egyetemek statisztikai meg közgazdasági tanszékeinek jegyzetsorozatait. […] Amikor Bibó is elment, az ő helyére kerültem.”
Forrás:
Rózsa Dávid – Lencsés Ákos: Három visszaemlékezés a KSH könyvtárának harminc évéről. Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2012. (21. évf.) 2. sz. 42–59. p.
2021.08.07.
Előző cikk
Lucas Joseph Marienburg (1770–1821) evangélikus lelkész, tanár, földrajzi író
2021.08.08.
Sör nemzetközi napja
2021.08.06.
2008 óta augusztus első pénteke a sör nemzetközi napja. Az ünnep gondolata egy, az Amerikai Egyesült Államokban, Santa Cruzban található sörözőben fogalmazódott meg először. Azóta a világ több mint száz országában, különböző rendezvényekkel ünneplik az emberiség egyik legősibb és legfontosabb italát.
