Bél Mátyás (1684. március. 24. – 1749. augusztus 29.)
335 éve ezen a napon született Bél Mátyás történet- és földrajztudós, evangélikus lelkész, pedagógus, író. A hazai tudományos közélet legsokoldalúbb, külföldön is elismert egyénisége volt a XVIII. században.
1718-ban elsőként vetette fel egy hazai tudós társaság alakítását. Munkásságáért tagjává választotta a berlini, az olmützi, a londoni, a jénai és a szentpétervári tudományos akadémia. 1721 tavaszától ugyancsak elsőként szerkesztett és adott ki egy valóban rendszeres és időszakos hazai hetilapot Nova Posoniensia néven. 1719-ben a pozsonyi evangélikus egyház első lelkészévé választották, és ezt a tisztet három évtizedig töltötte be. Pozsonyi háza egyfajta kulturális központtá vált; kiváló kapcsolatot tartott fenn a királyi udvarral és a helytartótanáccsal, amelyet segítve gyakran közbenjárt vallási kérdésekben.
Művei nagyban hozzájárultak a hazai tudományos élet színvonalának emelkedéséhez. Ismertetést adott a magyar nyelvről, a nemzetiségekről, a vallásfelekezetekről és szokásaikról egyaránt. Sokat tett a magyar irodalmi nyelv művelése terén is, többek között újrafordította a Károli-féle Biblia újszövetségi részének egyes szakaszait, és gyakran helyesbített is rajta az eredeti források alapján. Ez a stilárisan egységes magyar nyelvű biblia 1717-ben keletkezett, és máig a bibliafordítások alapja. Több mint egy évszázadon át alkalmazták mint „mintagrammatikát” Magyar grammatika… című nyelvtani tananyagát.
Az 1735 és 1742 között kiadott Notitia Hungariae novae historico geographica első négy kötetében rendszerezett összefoglalást adott kilenc vármegye felméréseinek eredményeiről. Az adatgyűjtéshez kérdőíveket szerkesztett, ismerősei és volt tanítványai, részben fizetett munkatársai segítségével szerzett információkat az ország népéről és településeiről, Trencsén vármegyétől egészen a Temesi Bánságig. A XIX. század végén Zichy Jenő gróf adománya lehetővé tette a Zichy családdal is foglalkozó következő kötet kiadását. Moson vármegye leírása 1892-ben, hetvenegy oldalon, mindössze száz példányban jelent meg, ezt tekintették a Notitia ötödik kötetének.
Életművét – amely kiterjedt az egyháztörténet, az irodalomtörténet, a nyelvtudomány, a földrajz, a helytörténet, az agrártörténet, a néprajz, valamint a tudományszervezés, a nevelés, az oktatás, a pedagógia, a sajtótörténet és az államismeret átfogó és egymáshoz szervesen kapcsolódó tárgyköreire – rendkívüli tehetség, szorgalom, univerzális látásmód és kiváló stílus jellemzi. Élete utolsó évtizedében egy laboratóriumot is berendezett, ahol kémiai kísérletei révén az alkímiába tekintett be.
Nevét őrzi a besztercebányai egyetem, valamint számos felvidéki és magyarországi település utcája és köztéri szobra. Pozsonyi sírja a városi temető megszüntetésekor eltűnt.
Forrás: Kovács Csaba – Nádudvari Zoltán – Ternovácz Bálint: Bél Mátyás. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 91-93. p.
A kép forrása: Wikipédia
A kép forrása: Wikipédia
2019.03.24.
Előző cikk
Illyefalvi I. Lajos (1881. március 9. – 1944. április 10.)
2019.04.10.
1848. március 15-re emlékezünk
2019.03.15.
