Keszthelyiné Rédei Mária (1951–2009) közgazdász, statisztikus
70 éve született Keszthelyiné Rédei Mária (Jászdózsa,1951. október 14. – Budapest, 2009. december 27.) közgazdász, statisztikus
Rédei Mária 1966-tól a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskolában tanult, ahol 1970-ben tette le az érettségi vizsgát és szerzett képesített könyvelői, vállalati tervezői és statisztikusi oklevelet. 1975-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Általános Karának (MKKE) népgazdasági tervező-elemző szakán. 1980-tól 1982-ig az MKKE Közgazdasági Továbbképző Intézetének gazdasági szakértő tagozatán kapott posztgraduális képzést. 1984 áprilisában elnyerte a statisztikus szakközgazdász képesítést, decemberben az egyetemi doktori címet.
1975-től haláláig a KSH Közgazdasági (utóbb Életszínvonal-, majd Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai, 2006-tól Életszínvonal- és Munkaügystatisztikai) Főosztályának Háztartásstatisztikai (utóbb Háztartás-, Jövedelem- és Fogyasztásstatisztikai, 2006-tól Életszínvonal-statisztikai Felvételek) Osztályán dolgozott, az első években előadóként, 1978 és 1989 között főelőadóként, 1989-től csoportvezetőként, 1992 és 1999 között osztályvezetőként, végül haláláig szakmai főtanácsadóként. 1982-ben és 1988-ban a KSH elnökének dicséretében, 1995-ben statisztikai tanácsadói címben részesült.
Pályafutása első szakaszában, az 1980-as évek végéig elsősorban életmódkutatással foglalkozott, később behatóan vizsgálta az idősek megélhetési viszonyait és fogyasztását, elemezte az idősekből álló és a vegyes korösszetételű háztartások megélhetési viszonyait, a jövedelmi helyzet szubjektív megítélését, az idősekből álló háztartások kiadási színvonalát és szerkezetét, legjelentősebb kiadási tételeinek alakulását. Jelentős szerepe volt a létminimum-számítás megújításában, a háztartási költség-, jövedelem- és panelfelvételeket fejlesztő projektekben. Folyóiratcikkekben is bemutatta a háztartási költségvetési felvétel aktuális módszertanát. Az 1990-es évek elején munkatársa volt a fogyasztóiár-indexeket elemző kiadványsorozatnak. Az ezredfordulóhoz közeledve a rejtett gazdaság mértékét, a szegénység és a munkanélküliség kapcsán érvényesülő hazai állami intézkedéseket és hatásaikat vizsgálta. A 2000-es években részt vett a Nők és férfiak Magyarországon című kiadványsorozat összeállításában.
A szöveg forrása: Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid: Keszthelyiné Rédei Mária. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 381–382. p.
1975-től haláláig a KSH Közgazdasági (utóbb Életszínvonal-, majd Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai, 2006-tól Életszínvonal- és Munkaügystatisztikai) Főosztályának Háztartásstatisztikai (utóbb Háztartás-, Jövedelem- és Fogyasztásstatisztikai, 2006-tól Életszínvonal-statisztikai Felvételek) Osztályán dolgozott, az első években előadóként, 1978 és 1989 között főelőadóként, 1989-től csoportvezetőként, 1992 és 1999 között osztályvezetőként, végül haláláig szakmai főtanácsadóként. 1982-ben és 1988-ban a KSH elnökének dicséretében, 1995-ben statisztikai tanácsadói címben részesült.
Pályafutása első szakaszában, az 1980-as évek végéig elsősorban életmódkutatással foglalkozott, később behatóan vizsgálta az idősek megélhetési viszonyait és fogyasztását, elemezte az idősekből álló és a vegyes korösszetételű háztartások megélhetési viszonyait, a jövedelmi helyzet szubjektív megítélését, az idősekből álló háztartások kiadási színvonalát és szerkezetét, legjelentősebb kiadási tételeinek alakulását. Jelentős szerepe volt a létminimum-számítás megújításában, a háztartási költség-, jövedelem- és panelfelvételeket fejlesztő projektekben. Folyóiratcikkekben is bemutatta a háztartási költségvetési felvétel aktuális módszertanát. Az 1990-es évek elején munkatársa volt a fogyasztóiár-indexeket elemző kiadványsorozatnak. Az ezredfordulóhoz közeledve a rejtett gazdaság mértékét, a szegénység és a munkanélküliség kapcsán érvényesülő hazai állami intézkedéseket és hatásaikat vizsgálta. A 2000-es években részt vett a Nők és férfiak Magyarországon című kiadványsorozat összeállításában.
A szöveg forrása: Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid: Keszthelyiné Rédei Mária. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 381–382. p.
2021.10.14.
Előző cikk
120 éve született Sir Pelham Grenville Wodehouse (1881–1975) brit író és drámaíró, az „angol Rejtő Jenő”
2021.10.15.
P.G. Wodehouse legismertebb a Jeeves-es és Blandings Kastély-os regényeiről és novelláiról, de tehetséges drámaíró és dalszövegíró is volt, társalkotója és írója volt tizenöt darabnak és 250 dalszövegnek közel harminc zenés vígjátékhoz. Társszerzője volt Molnár Ferencnek is, ő dolgozta át zenés színpadra a Játék a kastélyban című színművét, The Play’s the Thing (A színdarab az igazi) címen.
Október 9. – A magyar fürdőkultúra napja
2021.10.09.
Több mint száz termálforrás a hozzá tartozó kutakkal, és közel ötven fürdő. Ezen a téren Budapest a világ fővárosai közt egyedülálló.
(Kép: pixabay.com)
