150 éve alapították meg a Magyar Földrajzi Társaságot (MFT) Hunfalvy János kezdeményezésére
A Magyar Földrajzi Társaság azzal a céllal jött létre 1872. január 15-én, hogy magát a földrajztudományt és a geográfia hazai eredményeit népszerűsítse. Az alapító tagok Berecz Antal, Bielz Albert, Déchy Mór, Gönczy Pál, Hunfalvy János, Reitz Frigyes, Szabó József, Szily Kálmán, Tóth Ágoston Rafael, Vámbéry Ármin, Xántus János voltak. Tagjai (akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatóprofesszorok) a magyar földrajztudomány legjelesebb tudósai köréből kerültek ki. Az első évben a tagok száma már elérte a 300 főt, ez a szám a századforduló évében már 600-ra emelkedett.
Teleki Pál javaslatára 1912 januárjában megalakult a Gazdaságföldrajzi Szakosztály a Magyar Földrajzi Társaságon belül. 1914-ben Cholnoky Jenő lett a Társaság elnöke, ezt a tisztséget a második világháború végéig betöltötte.
1929-ben jelent meg az MTF új folyóirata, A Földgömb.
1952-ben Koch Ferenc főszerkesztésében új számokkal jelent meg a Földrajzi Közlemények. Kiépült a többi szakosztály és a vidéki osztályok hálózata. A nemzetközi kapcsolatok fokozatosan újjáéledtek az 1950-es évektől kezdődően. A Társaság küldöttei részt vettek a Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson Rio de Janeiróban, ahol felvették Magyarországot a Nemzetközi Földrajzi Unióba. 1971-ben pedig Budapesten rendezték meg a Nemzetközi Földrajzi Unió Európai Regionális Konferenciáját.
1983 októberben megnyitott Érden a Magyar Földrajzi Gyűjtemény, mely 1985-től Magyar Földrajzi Múzeumként működött tovább.
Jelenleg 11 szakosztálya van a Társaságnak, a legutolsóként a Sportföldrajzi Szakosztály 2020-ban jött létre. 2021-ben Lóczy Dénest választották meg a Magyar Földrajzi Társaság elnökének.
Könyvtárunkban elérhető a Társaság időszaki kiadványai: a Földrajzi Közlemények és A földgömb.
A szöveg forrása: wikipedia.hu
A kép forrása: foldrajzitarsasag.hu
Előző cikk
Máté János (1932–1994) statisztikus, a KSH Tolna megyei igazgatója
90 éve született Máté János (Szekszárd, 1932. január 14. – Szekszárd, 1994. november 7.) statisztikus, a KSH Tolna megyei igazgatója
130 éve hunyt el Gönczy Pál pedagógus, a magyar népoktatásügy kiemelkedő képviselője, az MTA tagja
1834-től a debreceni kollégiumban bölcsészetet tanult, ahova együtt járt Arany Jánossal. 1838-tól tanítóként és nevelőként dolgozott. 1845-ben Karap Sándor váltótörvényszéki bíró és annak sógora, Diószegi Sámuel társaságában Karap zeleméri pusztáján (Debrecen közelében) egy svájci mintára berendezett árvagyermek-nevelőintézetet alapítottak; ezt megelőzően Gönczy a szükséges ismeretek megszerzése és az ügy tanulmányozása végett 1844-ben kiutazott Svájcba. Az intézet 1849-ig állt fenn, amikor azt felszereléseivel együtt a betört orosz hadsereg feldúlta.
