2022. január 23-án, 190 éve született Édouard Manet (1832–1883) francia festő
Az alábbiakban 10 érdekességet gyűjtöttünk össze az impresszionizmus korstílusát elindító világhírű francia festőről.
1. Manet a festészet iránti érdeklődését a nagybátyjának köszönhette, aki rendszeresen magával vitte a Louvre-ba. Biztatására rajztanfolyamra is beiratkozott, ahol megismerkedett és életre szóló barátságot kötött Antonin Prousttal, a későbbi, szépművészetekért felelős miniszterrel.
2. Tanulóidejét Thomas Couture-rel töltötte, gyakran utazott vele. Így jutott el Németországba, Itáliába és Hollandiába, közben egy életre beleszeretett Diego Velázquez és Francisco José de Goya képeibe.
3. Az akadémikus festészet alkotásai műteremben készültek, ami azt eredményezte, hogy a festők emlékezetből, nem szemük, inkább tudásuk alapján festettek. Manet rájött arra, hogy a szabadban mások a fényviszonyok, ezáltal a színek is. Manet tehát nemcsak az impresszionista, hanem a plein air festészetnek is előfutára volt.
4. Édouard Manet a színek és a fények mellett a század második felében a mozgást is elkezdte tanulmányozni. Felfedezte, hogy az akadémikus festészet művein minden részletesen kidolgozott annak ellenére, hogy a valóságban nem látunk mindent: egy adott pillanatban egy adott pontra tudunk csak összpontosítani. A részletek így elmosódnak, és bár tudjuk, hogy ott vannak, nem látjuk őket. Manet 1872-ben készítette A longchamp-i verseny című, lóversenyt ábrázoló litográfiáját, mely már ezt a felfogást tükrözte.
5. 1856-ban saját stúdiót nyitott. Az abszintivó című képe révén vált ismertté, egyben botrányhőssé, mivel rendszeresen választott olyan merész témákat, amelyeket kora közönsége nem értett vagy nem fogadott el. Az alkoholizmus, a koldusok és énekesek, a kávéházi jelenetek ábrázolása megbotránkoztatta a közönséget.
6. Korai munkáinak egyike a nagy vihart kavart Reggeli a szabadban (1865), amelynek kiállításához az akadémiai művészetet képviselő párizsi Szalon nem járult hozzá. Végül pár napig mégis láthatta a közönség, mert III. Napóleon engedélyezte, hogy a Visszautasítottak Szalonja bemutassa azt.
7. Manet legtermékenyebb korszaka az 1860-as évek végére tehető, művészete ekkor már egyre szélesebb körben elfogadottá vált. Ebben az időszakban és egész pályafutása során csodálatos csendéleteket is festett, köztük a Váza babarózsákkalt 1864-ben és a Csendélet lazaccalt 1866-ban.
8. Az 1870-71-es porosz-francia háborúban hadnagyként szemtanúja volt Párizs ostromának, és bár műtermét szétdúlták, képeit sikerült megmentenie.
9. 1874-től évekig együtt dolgozott Claude Monet-val a Szajna partján. Leginkább ezeket az éveket tartják Manet impresszionista korszakának.
10. Hazánkban egy festménye van közgyűjteményben: a Hölgy legyezője című képe a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg (Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Delacroix-tól Vasarely-ig – Válogatás a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményéből, Barokk kiállítóterem).
2. Tanulóidejét Thomas Couture-rel töltötte, gyakran utazott vele. Így jutott el Németországba, Itáliába és Hollandiába, közben egy életre beleszeretett Diego Velázquez és Francisco José de Goya képeibe.
3. Az akadémikus festészet alkotásai műteremben készültek, ami azt eredményezte, hogy a festők emlékezetből, nem szemük, inkább tudásuk alapján festettek. Manet rájött arra, hogy a szabadban mások a fényviszonyok, ezáltal a színek is. Manet tehát nemcsak az impresszionista, hanem a plein air festészetnek is előfutára volt.
4. Édouard Manet a színek és a fények mellett a század második felében a mozgást is elkezdte tanulmányozni. Felfedezte, hogy az akadémikus festészet művein minden részletesen kidolgozott annak ellenére, hogy a valóságban nem látunk mindent: egy adott pillanatban egy adott pontra tudunk csak összpontosítani. A részletek így elmosódnak, és bár tudjuk, hogy ott vannak, nem látjuk őket. Manet 1872-ben készítette A longchamp-i verseny című, lóversenyt ábrázoló litográfiáját, mely már ezt a felfogást tükrözte.
5. 1856-ban saját stúdiót nyitott. Az abszintivó című képe révén vált ismertté, egyben botrányhőssé, mivel rendszeresen választott olyan merész témákat, amelyeket kora közönsége nem értett vagy nem fogadott el. Az alkoholizmus, a koldusok és énekesek, a kávéházi jelenetek ábrázolása megbotránkoztatta a közönséget.
6. Korai munkáinak egyike a nagy vihart kavart Reggeli a szabadban (1865), amelynek kiállításához az akadémiai művészetet képviselő párizsi Szalon nem járult hozzá. Végül pár napig mégis láthatta a közönség, mert III. Napóleon engedélyezte, hogy a Visszautasítottak Szalonja bemutassa azt.
7. Manet legtermékenyebb korszaka az 1860-as évek végére tehető, művészete ekkor már egyre szélesebb körben elfogadottá vált. Ebben az időszakban és egész pályafutása során csodálatos csendéleteket is festett, köztük a Váza babarózsákkalt 1864-ben és a Csendélet lazaccalt 1866-ban.
8. Az 1870-71-es porosz-francia háborúban hadnagyként szemtanúja volt Párizs ostromának, és bár műtermét szétdúlták, képeit sikerült megmentenie.
9. 1874-től évekig együtt dolgozott Claude Monet-val a Szajna partján. Leginkább ezeket az éveket tartják Manet impresszionista korszakának.
10. Hazánkban egy festménye van közgyűjteményben: a Hölgy legyezője című képe a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg (Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Delacroix-tól Vasarely-ig – Válogatás a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményéből, Barokk kiállítóterem).
A szöveg forrásai: https://cultura.hu/kultura/manet-az-ellentmondasok-festogeniusza/; https://cultura.hu/kultura/edouard-manet-180-eve-szuletett/
2022.01.23.
Előző cikk
2022. január 24-én szeretettel köszöntjük 70. születésnapja alkalmából Fülöp Ágnest
2022.01.24.
Január 22. – A magyar kultúra napja
2022.01.22.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
