100 éve született Göncz Árpád (1922–2015) József Attila-díjas magyar író, műfordító és politikus, a Magyar Köztársaság elnöke 1990 és 2000 között.
A centenárium kapcsán összegyűjtöttünk 10 érdekességet Göncz Árpádról:
1. 1944-ben, Magyarország német megszállása idején bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, és a Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics Mihály Zászlóalja tagjaként részt vett a fegyveres ellenállásban. (1944 karácsonyán a csendőrök rá is lőttek.)
2. Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. Göncz 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. Az 1963-as általános amnesztiával szabadult.
3. A börtönévek idején felesége, Zsuzsa kockacukrot, citromot és öt angol nyelvkönyvet vitt be neki, melyekben aláhúzta a megfelelő részeket, így üzent.
4. A börtönévek alatt tanult meg tökéletesen angolul. 1965-től szabadfoglalkozású író, műfordító lett belőle. Összesen 266 műfordítás köthető a nevéhez. Göncz Árpádot a legtöbben a Gyűrűk Ura fordítójaként ismerik, holott a világirodalom számos klasszikusa az ő tolmácsolásában olvasható. Nevéhez fűződnek többek között John Updike, William Faulkner, Ernest Hemingway, Agatha Christie, William Golding, Mary Shelley, W. Somerset Maugham, Susan Sontag, J. D. Salinger, Edgar Allan Poe, Truman Capote, Kurt Vonnegut műveinek fordításai. 2014-ben Göncz Árpád, a műfordító címmel nyílt kiállítás az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, a tárlaton tíz tárlóban Göncz Árpád legfontosabb műfordításait és azoknak címlapjait állították ki.
5. Műfordítói munkája mellett az irodalmi munkássága is jelentős volt: híres regényei: Sarusok, Ulpius-ház, Találkozások, Hazaérkezés. Színművei is jelentek meg: Magyar Médeia, Rácsok, Mérleg, Pesszimista komédia, Perszephoné.
6. Az MDF és az SZDSZ megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament Göncz Árpádot köztársasági elnökké választotta, majd 1995. június 19-én újraválasztották tisztségében. Két elnöki ciklusa alatt mintegy százötvenszer látogatott külföldre. Az első magyar államfőként tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Az Országgyűlésnek két törvényt küldött vissza megfontolásra, és nyolc törvény esetében kért az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt. Ő volt eddig az egyetlen, aki az államfők alkotmányban biztosított jogával élve törvényt kezdeményezett: a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását indítványozta.
7. 2015-ben a Kossuth Kiadó kiadta a Köszönjük, Elnök Úr! című könyvet. A kötetben szereplő írások 2000-ben születtek, amikor Göncz Árpád befejezte második elnöki ciklusát. A magyar művészeti, tudományos világ kiválóságai személyes hangú levelekben, versekben, tárcákban, novellákban köszönték meg a leköszönő elnöknek mindazt, amit tett és képviselt a köz érdekében. A szerzők között találhatók többek között Darvas Iván, Esterházy Péter, Kányádi Sándor, Nádas Péter, Petri György, Parti Nagy Lajos és Tandori Dezső.
8. Gyermekei 2013-ban megalapították a Göncz Árpád Alapítványt, melynek célja elősegíteni Göncz Árpád életének, munkásságának bemutatását, tanulmányozását, ápolni a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományokat, ápolni az 1956-os forradalom emlékét.
9. 2015-ben a Vasárnapi Hírek felméréséből kiderült, hogy Göncz Árpád a legnépszerűbb köztársasági elnök, valamint megítélése annyira pozitív, hogy a válaszadók Széchenyi István és Kossuth Lajos után őt tartják leginkább alkalmasnak arra, hogy emlékében képes legyen megtestesíteni a nemzeti egységet.
10. A Göncz Árpád Alapítvány együttműködve a csatlakozó intézményekkel, önkormányzatokkal széles körben emlékezik meg névadója életéről, munkásságáról Göncz Árpád születésének 100. évfordulóján. Az óbudai házban, ahol családjával 1947 és 1990 között élt, Göncz Árpád Emlékhely nyílik. Továbbá az évfordulóra a Magyar Posta emlékbélyeget ad ki, a fővárosban szabadtéri életút-kiállítás nyílik, szobrainál megemlékezéseket tartanak, koncertek, filmvetítések, kerekasztal-beszélgetések, felolvasó-estek sora eleveníti fel majd Göncz Árpád emlékét. További információk itt érhetők el a megemlékezéssel kapcsolatban.
A szöveg forrásai: cultura.hu; ujszo.com; tortenelemcikkek.hu; nlc.hu; index.hu; hvg.hu
1. 1944-ben, Magyarország német megszállása idején bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, és a Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics Mihály Zászlóalja tagjaként részt vett a fegyveres ellenállásban. (1944 karácsonyán a csendőrök rá is lőttek.)
2. Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. Göncz 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. Az 1963-as általános amnesztiával szabadult.
3. A börtönévek idején felesége, Zsuzsa kockacukrot, citromot és öt angol nyelvkönyvet vitt be neki, melyekben aláhúzta a megfelelő részeket, így üzent.
4. A börtönévek alatt tanult meg tökéletesen angolul. 1965-től szabadfoglalkozású író, műfordító lett belőle. Összesen 266 műfordítás köthető a nevéhez. Göncz Árpádot a legtöbben a Gyűrűk Ura fordítójaként ismerik, holott a világirodalom számos klasszikusa az ő tolmácsolásában olvasható. Nevéhez fűződnek többek között John Updike, William Faulkner, Ernest Hemingway, Agatha Christie, William Golding, Mary Shelley, W. Somerset Maugham, Susan Sontag, J. D. Salinger, Edgar Allan Poe, Truman Capote, Kurt Vonnegut műveinek fordításai. 2014-ben Göncz Árpád, a műfordító címmel nyílt kiállítás az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, a tárlaton tíz tárlóban Göncz Árpád legfontosabb műfordításait és azoknak címlapjait állították ki.
5. Műfordítói munkája mellett az irodalmi munkássága is jelentős volt: híres regényei: Sarusok, Ulpius-ház, Találkozások, Hazaérkezés. Színművei is jelentek meg: Magyar Médeia, Rácsok, Mérleg, Pesszimista komédia, Perszephoné.
6. Az MDF és az SZDSZ megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament Göncz Árpádot köztársasági elnökké választotta, majd 1995. június 19-én újraválasztották tisztségében. Két elnöki ciklusa alatt mintegy százötvenszer látogatott külföldre. Az első magyar államfőként tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Az Országgyűlésnek két törvényt küldött vissza megfontolásra, és nyolc törvény esetében kért az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt. Ő volt eddig az egyetlen, aki az államfők alkotmányban biztosított jogával élve törvényt kezdeményezett: a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását indítványozta.
7. 2015-ben a Kossuth Kiadó kiadta a Köszönjük, Elnök Úr! című könyvet. A kötetben szereplő írások 2000-ben születtek, amikor Göncz Árpád befejezte második elnöki ciklusát. A magyar művészeti, tudományos világ kiválóságai személyes hangú levelekben, versekben, tárcákban, novellákban köszönték meg a leköszönő elnöknek mindazt, amit tett és képviselt a köz érdekében. A szerzők között találhatók többek között Darvas Iván, Esterházy Péter, Kányádi Sándor, Nádas Péter, Petri György, Parti Nagy Lajos és Tandori Dezső.
8. Gyermekei 2013-ban megalapították a Göncz Árpád Alapítványt, melynek célja elősegíteni Göncz Árpád életének, munkásságának bemutatását, tanulmányozását, ápolni a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományokat, ápolni az 1956-os forradalom emlékét.
9. 2015-ben a Vasárnapi Hírek felméréséből kiderült, hogy Göncz Árpád a legnépszerűbb köztársasági elnök, valamint megítélése annyira pozitív, hogy a válaszadók Széchenyi István és Kossuth Lajos után őt tartják leginkább alkalmasnak arra, hogy emlékében képes legyen megtestesíteni a nemzeti egységet.
10. A Göncz Árpád Alapítvány együttműködve a csatlakozó intézményekkel, önkormányzatokkal széles körben emlékezik meg névadója életéről, munkásságáról Göncz Árpád születésének 100. évfordulóján. Az óbudai házban, ahol családjával 1947 és 1990 között élt, Göncz Árpád Emlékhely nyílik. Továbbá az évfordulóra a Magyar Posta emlékbélyeget ad ki, a fővárosban szabadtéri életút-kiállítás nyílik, szobrainál megemlékezéseket tartanak, koncertek, filmvetítések, kerekasztal-beszélgetések, felolvasó-estek sora eleveníti fel majd Göncz Árpád emlékét. További információk itt érhetők el a megemlékezéssel kapcsolatban.
A szöveg forrásai: cultura.hu; ujszo.com; tortenelemcikkek.hu; nlc.hu; index.hu; hvg.hu
2022.02.10.
Előző cikk
90 éve született Grétsy László magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja.
2022.02.13.
Grétsy László Budán született 1932. február 13-án, de Pestszenterzsébeten nőtt fel. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-ben lett az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa. 1971-ben Lőrincze Lajos utódaként átvette a magyar nyelvi osztály vezetését. 1987-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a magyar nyelvtudományi tanszék vezetője lett, innen ment nyugdíjba 1998-ban.
210 éve nyílt meg Pest első kőszínháza, a Pesti Városi Német Színház
2022.02.09.
1812. február 9-én I. Ferenc császár közelgő születésnapjára, fényes ünnepség keretében nyílt meg a pesti Királyi Városi Színház, vagyis ahogy később elnevezték – megkülönböztetve a magyar nyelvű színháztól – a pesti Német Színház a mai Vörösmarty téren. Ez alkalomra az akkori ünnepelt színházi költőt, August von Kotzebue-t kérték fel az alkalmi darab megírására, a nyitóelőadás alkalmával felcsendülő elő- és utójáték megzenésítését pedig Beethoven vállalta.
