Március 8. – Nemzetközi nőnap és Zoltán-nap
Nőnap és Zoltán-nap alkalmából olvasóiknak ajánljuk egyrészt a kortárs világirodalom nőközpontú valós és kitalált történeteit, másrészt pedig a kortárs magyar irodalom Zoltánjainak műveit.
A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.
A Zoltán névünnep napjai: március 8., március 13., június 23. és november 20. Zoltán arab eredetű ősi magyar férfi személynév, török közvetítéssel a magyarba került arab szultán szóból származik. Érdekesség, hogy a leggyakrabban választott fiú utónév rangsorában a Zoltán 2000-ben a 11. helyen állt (1111 fő), míg 2020-ban 31. helyezést érte el (439 fő).
A szöveg forrása: ksh.hu; https://hu.wikipedia.org/wiki/Zotán; https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetközi_nőnap
2022.03.08.
Előző cikk
100 éve született Pier Paolo Pasolini (1922–1975) olasz író, költő és filmrendező
2022.03.05.
Pier Paolo Pasolinit a nagyközönség – főleg Magyarországon – inkább filmrendezőként ismeri. A hatvanas évektől forgatott filmeket, legismertebb munkái: Oidipusz király, Médea, Dekameron, Canterbury mesék, Az Ezeregyéjszaka virágai, Saló, avagy Szodoma 120 napja. 1972-ben Arany Medve díjat kapott a Canterburyi mesék című filmjéért.
