90 éve született John Hoyer Updike (1932–2009) amerikai író, költő, esszéista, a kortárs amerikai próza egyik meghatározó alakj
Updike a pennsylvaniai Readingben született 1932. március 18-án. Édesanyja bolti eladó volt, aki írói ambíciókat dédelgetett, édesapja pedig középiskolai tanár, akiről A kentaur című regényében emlékezett meg. Az írásra anyja bátorította. A középiskola után a Harvard Egyetemre iratkozott be, többek közt azért, hogy bekapcsolódhasson – a világ egyik legrégebbi élclapja – a Harvard Lampoon szerkesztésébe. 1954-ben summa cum laude minősítéssel diplomázott angol szakon, a következő évet az eredetileg karikaturistának készülő Updike rajztudásának tökéletesítésével töltötte.
Első írásait a tekintélyes New Yorker folyóirat közölte, 1957-ben lett “főállású” író. Rengeteget olvasott, elsősorban Erle Stanley Gardner, Ellery Queen, Agatha Christie, John Dickson Carr és P. G. Wodehouse volt rá nagy hatással.
Rendkívül sokoldalú szerző volt. Életművében verseskötetek, esszék, emlékiratok és kritikák is megtalálhatók, de prózai alkotásai révén vált igazán elismert szerzővé. A rövidebb prózaformákban is kipróbálta magát, kritikusai szerint tehetségének leginkább a novella műfaji keretei feleltek meg. Pályakezdésének legfontosabb és talán a legjobb kisprózai alkotásait tartalmazza az Ugyanaz a kapu (1959) és a Galambtollak (1962). Utolsó művei, a 2009-ben megjelent Apám könnyei és más elbeszélések című novelláskötet és a Végpont és más versek című verseskötet.
Legtöbb művében az amerikai középosztály átlagéletét és a kisvárosi lét banalitását mutatta be. Legnagyobb sikerét talán a Nyúl-regénysorozattal aratta, amely az “átlag-Amerika” négy évtizedének krónikája. 1960-ban jelent meg az első kötet, a Nyúlcipő, amelyben megismerkedhetünk az amerikai átlagpolgár, Harry Angstrom alakjával. Az ő (átlag)életét követhetjük nyomon a Nyúlketrec, a Nyúlháj, a Nyúlszív és a Nyúlfark című kötetekben.
Írásaiban megjelenik a racionális és a misztikus világkép küzdelme is. A kentaur című regényéért, amely egy kisvárosi tanár megpróbáltatásainak mitológiai története, megkapta a legtekintélyesebb amerikai irodalmi kitüntetést, a National Book Award in Fictiont is. A misztikum világába vezet a sok humorral átszőtt Az eastwicki boszorkányok és ennek folytatása, Az eastwicki özvegyek című regénye is. Az előbbiből nagy sikerű film is készült 1987-ben Jack Nicholson, Cher, Susan Sarandon és Michelle Pfeiffer főszereplésével.
Az Amerikai Művészeti Akadémia tagja volt, munkásságáért számos rangos kitüntetést kapott, kétszer is elnyerte a Pulitzer-díjat, megkapta a PEN/Faulkner-díjat, valamint a Nemzeti Művészeti Érdemérmet és a Nemzeti Emberiességi Érdemérmet is, 2008-ban pedig az amerikai kormány a Jefferson Lecture jutalomdíjjal ismerte el teljesítményét. Tüdőrákban hunyt el Danversben 2009. január 27-én.
A szöveg forrása: https://cultura.hu/kultura/nyulon-innen-s-tul-john-updike/ ; https://cultura.hu/kultura/a-boszorkanyos-updike/
Első írásait a tekintélyes New Yorker folyóirat közölte, 1957-ben lett “főállású” író. Rengeteget olvasott, elsősorban Erle Stanley Gardner, Ellery Queen, Agatha Christie, John Dickson Carr és P. G. Wodehouse volt rá nagy hatással.
Rendkívül sokoldalú szerző volt. Életművében verseskötetek, esszék, emlékiratok és kritikák is megtalálhatók, de prózai alkotásai révén vált igazán elismert szerzővé. A rövidebb prózaformákban is kipróbálta magát, kritikusai szerint tehetségének leginkább a novella műfaji keretei feleltek meg. Pályakezdésének legfontosabb és talán a legjobb kisprózai alkotásait tartalmazza az Ugyanaz a kapu (1959) és a Galambtollak (1962). Utolsó művei, a 2009-ben megjelent Apám könnyei és más elbeszélések című novelláskötet és a Végpont és más versek című verseskötet.
Legtöbb művében az amerikai középosztály átlagéletét és a kisvárosi lét banalitását mutatta be. Legnagyobb sikerét talán a Nyúl-regénysorozattal aratta, amely az “átlag-Amerika” négy évtizedének krónikája. 1960-ban jelent meg az első kötet, a Nyúlcipő, amelyben megismerkedhetünk az amerikai átlagpolgár, Harry Angstrom alakjával. Az ő (átlag)életét követhetjük nyomon a Nyúlketrec, a Nyúlháj, a Nyúlszív és a Nyúlfark című kötetekben.
Írásaiban megjelenik a racionális és a misztikus világkép küzdelme is. A kentaur című regényéért, amely egy kisvárosi tanár megpróbáltatásainak mitológiai története, megkapta a legtekintélyesebb amerikai irodalmi kitüntetést, a National Book Award in Fictiont is. A misztikum világába vezet a sok humorral átszőtt Az eastwicki boszorkányok és ennek folytatása, Az eastwicki özvegyek című regénye is. Az előbbiből nagy sikerű film is készült 1987-ben Jack Nicholson, Cher, Susan Sarandon és Michelle Pfeiffer főszereplésével.
Az Amerikai Művészeti Akadémia tagja volt, munkásságáért számos rangos kitüntetést kapott, kétszer is elnyerte a Pulitzer-díjat, megkapta a PEN/Faulkner-díjat, valamint a Nemzeti Művészeti Érdemérmet és a Nemzeti Emberiességi Érdemérmet is, 2008-ban pedig az amerikai kormány a Jefferson Lecture jutalomdíjjal ismerte el teljesítményét. Tüdőrákban hunyt el Danversben 2009. január 27-én.
A szöveg forrása: https://cultura.hu/kultura/nyulon-innen-s-tul-john-updike/ ; https://cultura.hu/kultura/a-boszorkanyos-updike/
2022.03.18.
Előző cikk
Babarczy Lászlóné (1942–1999) statisztikus, szociológus
2022.03.19.
80 éve született Babarczy Lászlóné (Budapest, 1942. március 19. – Budapest, 1999. augusztus 31.) statisztikus, szociológus
Március 17. – Szent Patrik napja
2022.03.17.
