Takács Sándor (1922– 2009) statisztikus, a KSH Hajdú-Bihar megyei igazgatója
100 éve született Takács Sándor (Debrecen, 1922. június 26. – Debrecen, 2009. március 9.) statisztikus, a KSH Hajdú-Bihar megyei igazgatója
Az 1952-től ismét önállóvá vált, független, a KSH alá rendelt megyei területi szervnél mezőgazdasági csoportvezetőként dolgozott. Ugyanettől az évtől a hivatal központjában statisztikai ismereteket is oktatott, ugyanis a szerveződő területi apparátus dolgozóinak négytizede nem rendelkezett érettségivel. 1954-től 1982-ig (nyugdíjazásáig) a KSH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának igazgatója volt, kivéve az 1964 és 1966 közötti kétéves periódust, amikor politikai funkcióba helyezése ezt nem tette lehetővé. Több mint negyedszázados vezetői munkája a területi szervek kialakulását, megszilárdulását, fejlődését szolgálta. Aktívan közreműködött a hatszáz éves Debrecent bemutató, 1960-ban megjelent kiadvány elkészítésében.
Társadalmi funkciókat is vállalt: 1962 és 1985 között a debreceni városi tanács végrehajtó bizottságának tagja, 1972-től 1984-ig a megyei közlekedésbiztonsági tanács értékelő, elemző és okkutató szakbizottságának elnöke volt. Részt vett a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szekciójának tevékenységében.
Forrás: Malakucziné Póka Mária: Takács Sándor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 679. p.
Hegedüs Lóránt (1872–1943) közgazdász, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter
150 éve született Hegedüs Lóránt (Pest, 1872. június 28. – Budapest, 1943. január 1.) közgazdász, író, újságíró, egyetemi tanár, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter, az MTA igazgató tagja
100 éve alakult meg a Magyar Statisztikai Társaság (MST)
A Magyar Statisztikai Társaság 1922. június 22-én alakult meg az első tizenhat tag (Földes Béla, Vargha Gyula, Thirring Gusztáv, Teleszky János, Fellner Frigyes, Buday László, Szabóky Alajos, Kovács Alajos, Balás Károly, Bud János, Kenéz Béla, Kováts Ferenc, Laky Dezső, Illyefalvi Vitéz Géza, Bozóky Ferenc és Schneller Károly) megválasztásával, „a magyar közállapotok statisztikai úton való feltárásának, tanulmányozásának és úgy az országban, mint külföldön való ismertetésének előmozdítása” céljából. A maximális taglétszámot 120 főben határozták meg; a megválasztás feltételéül szabták a tudományos munkát, és a tagoknak kötelező volt székfoglaló előadást tartaniuk.