Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, országgyűlési képviselő, közellátásért felelős tárca nélküli miniszter
60 éve hunyt el Laky Dezső (Csurgó, 1887. február 1. – Budapest, 1962. június 30.) statisztikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, közellátásért felelős tárca nélküli miniszter, az MTA rendes tagja
Laky Dezső 1907-től a Kereskedelemügyi Minisztérium munkatársaként a KSH-ban dolgozott, egészen 1921-ig, előbb fizetés nélküli önkéntesként, majd 1909-től miniszteri segédfogalmazóként, 1919-től pedig miniszteri osztálytanácsosként. Alapítója, 1925 és 1929 között alelnöke, 1941-től tiszteletbeli tagja, 1943 és 1946 között pedig elnöke volt a Magyar Statisztikai Társaságnak. 1947-ben Keleti Károly-emlékéremmel tüntették ki.
Munkássága alapján őt tekintik a hazai társadalomstatisztika és üzemgazdasági statisztika megteremtőjének. Nevéhez főződik a közgazdaság-tudomány és a statisztika hazai összekapcsolása, illetve az elméleti és gyakorlati közgazdaságtan kérdéseinek a statisztika tudományában való adaptálása. A statisztikára társadalomtudományként tekintett, amelynek eredményeit elsősorban a politikának kell felhasználnia az állami és a társadalmi élet objektív szervezése érdekében (politikai hatékonyság követelménye). Ennek érdekében legfontosabb feladatának az adatok gyűjtését (az adatbázis megteremtését) tartotta. Kutatásai átfogják a gazdaságstatisztika, a bűnügyi statisztika, a családstatisztika, a devianciák, a háztartás- és életmódstatisztika tárgyköreit, a közigazgatás és a statisztika kapcsolatát.
Korai munkái közül kiemelkedik a magyar városok háztartásainak elemzése az 1910. évi népszámlálási adatok alapján, valamint a ki- és bevándorlást 1899 és 1910 között bemutató tanulmánya. A háború után részt vett a pusztítás okozta károk felmérésében és az adatok elemzésében, majd vizsgálta a tuberkulózis okozta halálozások alakulását. Az 1930. évi adatfelvételek alapján új módszert vezetett be az egyetemi hallgatók szociális viszonyainak elemzésében. Jelentősek Budapesttel foglalkozó munkái is, amelyek sorát a népességfejlődés 1900 és 1920 közti alakulását gazdasági összefüggésben vizsgáló kétkötetes munkája nyitotta meg, ezt további kisebb elemzések követték az életviszonyokról, a munkabérekről, az adóbevételekről, a különböző társadalmi csoportok szociális és gazdasági viszonyairól. A két háború között meghatározó szerepet játszott a hazai statisztikaoktatás megszervezésében és a statisztikusok nevelésében.
Szöveg forrása: Mészáros Balázs: Laky Dezső. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 445–446. p.
Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Laky_Dezső
Munkássága alapján őt tekintik a hazai társadalomstatisztika és üzemgazdasági statisztika megteremtőjének. Nevéhez főződik a közgazdaság-tudomány és a statisztika hazai összekapcsolása, illetve az elméleti és gyakorlati közgazdaságtan kérdéseinek a statisztika tudományában való adaptálása. A statisztikára társadalomtudományként tekintett, amelynek eredményeit elsősorban a politikának kell felhasználnia az állami és a társadalmi élet objektív szervezése érdekében (politikai hatékonyság követelménye). Ennek érdekében legfontosabb feladatának az adatok gyűjtését (az adatbázis megteremtését) tartotta. Kutatásai átfogják a gazdaságstatisztika, a bűnügyi statisztika, a családstatisztika, a devianciák, a háztartás- és életmódstatisztika tárgyköreit, a közigazgatás és a statisztika kapcsolatát.
Korai munkái közül kiemelkedik a magyar városok háztartásainak elemzése az 1910. évi népszámlálási adatok alapján, valamint a ki- és bevándorlást 1899 és 1910 között bemutató tanulmánya. A háború után részt vett a pusztítás okozta károk felmérésében és az adatok elemzésében, majd vizsgálta a tuberkulózis okozta halálozások alakulását. Az 1930. évi adatfelvételek alapján új módszert vezetett be az egyetemi hallgatók szociális viszonyainak elemzésében. Jelentősek Budapesttel foglalkozó munkái is, amelyek sorát a népességfejlődés 1900 és 1920 közti alakulását gazdasági összefüggésben vizsgáló kétkötetes munkája nyitotta meg, ezt további kisebb elemzések követték az életviszonyokról, a munkabérekről, az adóbevételekről, a különböző társadalmi csoportok szociális és gazdasági viszonyairól. A két háború között meghatározó szerepet játszott a hazai statisztikaoktatás megszervezésében és a statisztikusok nevelésében.
Szöveg forrása: Mészáros Balázs: Laky Dezső. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 445–446. p.
Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Laky_Dezső
2022.06.30.
Előző cikk
Idén 19. alkalommal ünnepeljük a Duna-napot
2022.06.29.
A Duna Európa második legnagyobb vízgyűjtője, a folyó 10 országon, 4 fővároson keresztül folyik, de további 9 államból hömpölyög még bele víz, és ezzel 19 országot és 81 millió kulturális, nyelvi és történelmi szempontból is sokszínű embert kapcsol össze. Június 29-én, a nemzetközi Duna-napon számos helyen emlékeznek meg Európa nagy folyójáról a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.
A Duna-nap minden évben valamilyen téma jegyében zajlik, a 2022-as esztendő jelmondata: „Fedezd fel a Dunát”!
