220 éve nyílt meg a marosvásárhelyi Teleki Téka
Gróf Teleki Sámuel a könyvtára állományát csaknem 70 éven át gyűjtötte, mintegy 24 nyugat-európai város könyvpiacáról, vagyona nagy részét erre áldozva. Széles körű levelezést folytatott, utazott, katalógusok alapján tájékozódott, néha húsz évet is várt, míg hozzájuthatott egy könyvritkasághoz. 1797 óta foglalkozott a marosvásárhelyi könyvtár felállításának tervével, amely végül 1799 és 1802 között megépült, elkészültek a polcok, kasztenek. A könyvek felrakását feltehetőleg a kancellár személyesen irányította. A könyvek azóta is sárgaréz drótból font ajtók mögött sorakoznak, hogy a lopást megelőzzék.
A könyvtár 1802. október 11-én nyílt meg a nagyközönség számára, ami már 1816-ban 36 ezer kötetet foglalt magában. Az első évben napi 3–5 látogatóról számolt be a könyvtárban vezetett olvasónapló, később még többen keresték fel a Tékát: főleg tanárok, kollégiumi diákok, kancellisták, fiatal arisztokraták nevelői, orvosok, papok és katonatisztek. Teleki a könyvtárát családi hitbizományként hagyta örököseire, úgy hogy azt a könyvtári szabályok betartása mellett nyilvános könyvtárként funkcionáljon. Teleki neje, Bethlen Zsuzsánna szintén könyvgyűjtő volt, aki mintegy 2000 kötetes, kizárólag magyar nyelvű könyvgyűjteményét végrendeletében a férje könyvtárához kapcsolta.
A könyvállomány legrégibb kiadású könyve, az 1475-ös kiadású ősnyomtatvány, Galeotto Martio Liber de homme-je. A nyomtatott dokumentumok között 67 ősnyomtatvány; közel 3000, a 16. században külföldön nyomtatott könyv; továbbá a 16-17. századból 1500 transsylvanika-hungarika-nyomtatvány található a Tékában. Ezek közül megemlítendő a legrégebbi marosvásárhelyi
nyomtatvány, a Supplex Libellus Valachorum (1791), Balassi Bálint Istenes énekeinek 1660 körül Bártfán megjelentetett kiadása, Marosvásárhelyt Sorok és Glosszák néven ismert nyelvemlék, valamint Janus Pannonius összes műveinek kritikai kiadása 1784-ből, amelyet maga Teleki Sámuel rendezett sajtó alá, és Utrechtben nyomtattatta ki.1962-ben a Teleki Téka hivatalosan egyesült a Bolyai líceum tanári könyvtárával. A nyolcvanezer kötetes Bolyai-állomány az úgynevezett „vegyes anyaggal” és a Teleki gyűjteménnyel együtt összesen 200 ezer kötetet tesz ki, és jelenleg Teleki-Bolyai Könyvtár néven a Maros Megyei Könyvtár részlege.
A szöveg forrásai: https://adt.arcanum.com/hu/view/UjEletErdelyiFigyelo_1977; https://adt.arcanum.com/hu/view/TermtudKozl_2012
A képek forrása: Teleki Téka - Bibliotheca Telekiana Facebook oldala
Előző cikk
100 éve született Rózsa György (1922–2005) az MTA Könyvtárának főigazgatója
Rózsa György a tanulmányait Nagyváradon, Bukarestben és Budapesten végezte. Pályája kezdetén, 1946-tól a Külügyminisztérium kulturális, majd elnöki osztályán dolgozott. 1948 tavaszán a moszkvai magyar nagykövetségre helyezték át. Követségi titkárként (és ideiglenes ügyvivőként) a protokoll-, a futár-, a hadifogoly- és a nem kárpátaljai repatriációs ügyeket intézte.
120 éve, 1902. október 8-án tartotta meg az országgyűlés az első ülését az Országház új épületében
1902. október 8-án délelőtt 10 órakor gróf Apponyi Albert mutatta be a sajtó képviselőinek az új parlamentet. A nagy számban megjelent újságírókat az elnökön kívül Csávossy Béla háznagy, Andor Gyula elnöki tanácsos és Regele János irodai főigazgató kalauzolta végig az Országházban. Délután 4 órakor pedig az országgyűlési képviselők és a miniszterek gróf Apponyi Albert és Csávossy Béla vezetése mellett megtekintették az új Országház képviselőházi részét. A Parlament épületének átadása előtt több hónapon keresztül a nagyközönség számára is nyitva volt.
(Forrás: adt.arcanum.com/hu)
