175 éve, 1848. március 13-án Petőfi Sándor megírta a Nemzeti dal című versét
Összegyűjtöttünk 5 érdekességet a költeményről:
1. A hagyomány szerint amikor Szikra Ferenc meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a kezdősort.
2. Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság.
3. 1848. március 15-én Petőfi először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset, majd az orvostanhallgatók és később a joghallgatók előtt is elszavalta. A forradalom versét a Landerer-Heckenast nyomdában nyomtatták ki a Tizenkét ponttal együtt, mégpedig úgy, hogy Petőfi emlékezetből vetette papírra az egyes versszakokat, mivel a költemény eredeti kéziratát otthon felejtette.
4. Sem Petőfi nem említi a naplóbejegyzéseiben, sem a márciusi ifjak visszaemlékezéseiben, de még a nap eseményeiről szóló hírlapi tudósításokban sem lehet arról olvasni, hogy Petőfi elszavalta volna a Nemzeti dalt a Múzeumkertben.
5. Tolcsvay László 1973-ban megzenésítette a verset, amit először Koncz Zsuzsával, az Illés és a Fonográf együttessel közösen, a Budapest Sportcsarnokban 1981-ben megtartott A Koncert című rendezvényen adtak elő, nagy sikerrel.
A szöveg forrásai: mult-kor.hu ; hu.wikipedia.org
1. A hagyomány szerint amikor Szikra Ferenc meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a kezdősort.
2. Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság.
3. 1848. március 15-én Petőfi először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset, majd az orvostanhallgatók és később a joghallgatók előtt is elszavalta. A forradalom versét a Landerer-Heckenast nyomdában nyomtatták ki a Tizenkét ponttal együtt, mégpedig úgy, hogy Petőfi emlékezetből vetette papírra az egyes versszakokat, mivel a költemény eredeti kéziratát otthon felejtette.
4. Sem Petőfi nem említi a naplóbejegyzéseiben, sem a márciusi ifjak visszaemlékezéseiben, de még a nap eseményeiről szóló hírlapi tudósításokban sem lehet arról olvasni, hogy Petőfi elszavalta volna a Nemzeti dalt a Múzeumkertben.
5. Tolcsvay László 1973-ban megzenésítette a verset, amit először Koncz Zsuzsával, az Illés és a Fonográf együttessel közösen, a Budapest Sportcsarnokban 1981-ben megtartott A Koncert című rendezvényen adtak elő, nagy sikerrel.
A szöveg forrásai: mult-kor.hu ; hu.wikipedia.org
2023.03.13.
